Mi a sclerosis multiplex (MS) akut exacerbációja?
Az SM akut súlyosbodása MS visszaesésként vagy SM támadásként is ismert. Meghatározzák, mint egy új vagy súlyosbodó neurológiai tünetek, amelyek 24 óránál tovább tartanak egy olyan személynél, aki visszatérő SM-ben él. Ezt az agy vagy a gerincvelő immunrendszeri sérülése okozza. Ilyen sérülés bekövetkezésekor új tünetek általában órák vagy napok alatt jelentkeznek. A tünetek közé tartozhat zsibbadás vagy bizsergés, gyengeség vagy koordinációs nehézség, a látás változása, valamint a hólyag vagy a bél működésének megváltozása.
De nem minden súlyosbodás oka az SM visszaesése. A testre gyakorolt gyakori stresszek, mint például a fertőzések - beleértve a felső légúti, a gyomor-bélrendszeri, a húgyúti fertőzéseket - és a megemelkedett testhőmérséklet, feloldhatják a tüneteket egy korábbi neurológiai sérülés miatt. Ezt „ál-visszaesésnek” tekintik. Az ál-visszaesés nem igényli ugyanazt a kezelést, mint az SM támadása. Ez egy összetett kérdés. A visszaesés és az ál-visszaesés közötti különbséget a neurológusának kell megtennie.
Kellett-e kórházba menni, ha SM visszaesést tapasztalok? Ha igen, mit várjak ott?
Ha új neurológiai tüneteket tapasztal, azonnal forduljon neurológusához vagy alapellátó orvosához. A tünetek súlyosságától függően előfordulhat, hogy kórházba kell mennie. A kórházban azonnal MRI vizsgálatot és egyéb diagnosztikai vizsgálatokat kaphat.
Általában kórházba kell mennie, ha új jelentős fizikai fogyatékossága van. Például kórházba kell mennie, ha hirtelen nem látja, nem jár, vagy nem használja a végtagjait. Ha kórházba megy, előfordulhat, hogy néhány napra felveszik. Lehet, hogy haza is mehet, ha a tünetei javulnak. Ha nincs jelentős fogyatékossága, járóbetegként diagnosztikai vizsgálatokat végezhet, feltéve, hogy orvosa szorosan figyelemmel kíséri.
Melyek az SM relapszusának fő kezelési módjai?
Az új SM visszaesésének fő kezelése a kortikoszteroidok. A terápia célja a gyulladás okozta sérülések minimalizálása és a gyógyulási idő csökkentése. A tipikus kezelés 3-5 napos nagy dózisú „pulzus” kortikoszteroidokat tartalmaz. Ez a kezelés beadható intravénásán vagy orálisan. Általában 3-4 hét „szűkülés” követi szájon át történő gyógyszeres kezeléssel. Ez magában foglalja a gyógyszer fokozatosan alacsonyabb dózisainak bevételét a kezelés befejezéséig.
Nagy dózisú intravénás szteroidok adhatók a kórházban vagy egy járóbeteg-infúziós központban. A nagy dózisú orális szteroidok ugyanolyan hatékonyak, és otthon is bevehetők, de napi 20 tabletta bevételét jelentik.
Néhány embernek akut, súlyos neurológiai tünetei vannak az SM miatt, de rosszul reagálnak a kortikoszteroidokra. Általában kórházi kezelésre szorulnak, és 3–5 napig részesülhetnek „plazma-csere” nevű kezelésben. Ez magában foglalja a vér szűrését a potenciálisan káros antitestek eltávolítása érdekében. A plazmacserével végzett kezelést a legtöbb SM-es ember nem alkalmazza.
Melyek az SM relapszusának kezelésének leggyakoribb mellékhatásai?
A nagy dózisú kortikoszteroidok mellékhatásai lehetnek hangulatváltozások, gyomorrontás, álmatlanság és a fertőzések kockázata. A laboratóriumi vizsgálatok rendellenességei egy másik lehetséges mellékhatás, amely magában foglalhatja a megnövekedett vércukorszintet és a fehérvérsejtszámot.
Kortikoszteroidokkal történő kezelés alatt gyógyszereket írhat fel gyomorvédelemre, az alvás elősegítésére és a fertőzések megelőzésére.
Van-e más kockázat az SM relapszusának kezelésével kapcsolatban?
A nagy dózisú szteroidokkal végzett rövid távú kezelés alacsony kockázatot jelent a tartós egészségügyi problémákra. A krónikus kezelés azonban számos betegség kockázatát növeli, beleértve a fertőzéseket, a csont ásványianyag-sűrűségének csökkenését, a prediabéteszeket és a metabolikus szindrómát. Ez rávilágít a szteroidkímélő terápiák, más néven betegségmódosító terápiák (DMT) alkalmazásának fontosságára az SM relapszusainak megelőzése érdekében.
Ezen túlmenően a cukorbetegségben szenvedőket, akik nagy dózisú kortikoszteroidokkal kezelnek, a kórházban monitorozni kell az esetleges szövődményeket.
Vajon az MS visszaesése vagy súlyosbodása önmagában is enyhülni fog, kezelés nélkül?
Kezelés nélkül az SM visszaesése miatti tünetek hetekről hónapokra javulnak a relapszusos sclerosis multiplexben szenvedő embereknél. Előfordulhat azonban, hogy a helyreállítás kevésbé teljes és hosszabb ideig tart. Beszéljen neurológusával a kezelés előnyeiről és kockázatairól.
Mennyi időbe telik általában az SM visszaesésének kezelése? Honnan fogom tudni, hogy a kezelés működik?
A nagy dózisú kortikoszteroidokkal történő kezelés órák vagy napok alatt csökkenti az SM okozta aktív sérüléseket. Ha tüneteit MS visszaesése okozza, azoknak napokon belül stabilizálódniuk kell. A tüneteinek tovább kell javulnia hetek vagy hónapok alatt. Ha nem ez a helyzet, akkor beszéljen kezelőorvosával a következő lépések megvitatásához, amelyek további vizsgálatokat és kezelést is magukban foglalhatnak.
Ha SM visszaesést tapasztalok, az azt jelenti, hogy az SM kezelésére vonatkozó általános tervemnek meg kell változnia?
Ha az új betegségmódosító terápia megkezdése után hat hónapon belül SM-relapszus tapasztalható, ennek oka lehet, hogy a terápia még nem érte el a teljes hatékonyságot. Ez nem tekinthető kezelési kudarcnak.
Ha azonban két vagy több megerősített SM-relapszust tapasztal egy év alatt, vagy olyan rohama van, amely jelentős fogyatékosságot okoz a terápia során, akkor újra meg kell vizsgálnia a kezelési tervet neurológusával.
Tartalmaznak-e az SM relapszusainak vagy exacerbációinak kezelései olyan kezeléseket, amelyek az SM specifikus tüneteit célozzák?
Igen. A tünetek típusától és súlyosságától függően további kezeléseket kaphat. Ez magában foglalhatja a fizikoterápiát, a foglalkozási terápiát vagy a logopédiát. Tartalmazhat olyan gyógyszereket is, amelyek specifikus tünetek esetén segítenek, például neuropátiás fájdalom, izomgörcsök, bél- és hólyagtünetek és fáradtság. Ezek a kezelések a tünetekhez igazodnak, és a tünetek javulásával kúposak.
Ha az MS visszaesését tapasztalom, rehabilitációs programra kell mennem?
Az SM-relapsust tapasztaló emberek többségének nincs szüksége fekvőbeteg rehabilitációs programra, hacsak nincs jelentős testi fogyatékossága. Például, ha egy személy SM visszaesést tapasztalt, és gerincvelő sérülése miatt már nem tudott járni, rehabilitációs programra kell mennie.
A legtöbb ember számára az MS visszaesése után nincs szükség rehabilitációs programra. Szükség esetén a fizikoterápiát hetente többször is ambulánsan lehet elvégezni, és a tünetek javulásával kúposabbá lehet tenni.
Xiaoming (Sherman) Jia, MD, MEng, a Massachusettsi Műszaki Intézet és a Harvard Orvosi Egyetem diplomája. Dr. Jia belgyógyászatot tanult a Beth Israel Deaconess Orvosi Központban és a neurológiát a kaliforniai San Francisco-i Egyetemen. A szklerózis multiplexben szenvedő betegek kezelésére szakosodott Dr. Jia a neurológiai rendellenességek genetikájával kapcsolatos kutatásokat végez. Az első tanulmányok egyikét vezette az SM genetikai progresszióját befolyásoló genetikai tényezők azonosítására. Korai munkája az emberi immunrendszer genetikájának megértésére összpontosított, és jelentősen továbbfejlesztette az immunmediált rendellenességek, köztük az SM, a reumás ízületi gyulladás és a HIV-1 fertőzés megértését. Dr. Jia a HHMI Orvosi Ösztöndíj, a NINDS R25 díj és az UCSF CTSI ösztöndíj címzettje. Amellett, hogy neurológus és statisztikai genetikus, egy életen át tartó hegedűművész, és a Bostonban, az orvosi szakemberekből álló zenekar, a Longwood Symphony koncertmestere volt.
