Agyi bénulás

Mi az agyi bénulás?

Az agyi bénulás (CP) olyan rendellenességek csoportjára utal, amelyek befolyásolják az izmok mozgását és koordinációját. Sok esetben a látás, a hallás és az érzés is érintett.

Az „agy” szó azt jelenti, hogy köze van az agyhoz. A „bénulás” szó a test mozgásának gyengeségét vagy problémáit jelenti.

A CP a gyermekkorban a motoros fogyatékosság leggyakoribb oka. A Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint világszerte minden 1000 gyermekből legalább 1,5–4 érintett.

Melyek az agyi bénulás tünetei?

A CP tünetei személyenként változnak és enyhétől súlyosig terjednek. Néhány CP-vel küzdő embernek nehézségei lehetnek járással és üléssel. A CP-vel rendelkező más embereknek gondjai lehetnek a tárgyak megragadásával.

A tünetek az idő múlásával súlyosbodhatnak vagy kevésbé súlyosak lehetnek. Változnak az érintett agyrésztől függően is.

Néhány gyakoribb jel:

• késések a motoros készségek mérföldköveinek elérésében, például a felborulás, az egyedüli felülés vagy a csúszómászás
• az izomtónus variációi, például túl floppy vagy túl merev
• késések a beszéd fejlődésében és a beszéd nehézségei
• spaszticitás, vagy merev izmok és eltúlzott reflexek
• ataxia, vagy az izomkoordináció hiánya
• remegés vagy akaratlan mozgások
• túlzott nyáladzás és nyelési problémák
• járási nehézség
• előnyben részesíti a test egyik oldalát, például egy kézzel nyúl
• neurológiai problémák, például rohamok, értelmi fogyatékosság és vakság

A legtöbb gyermek CP-vel születik, de előfordulhat, hogy csak hónapokkal vagy évekkel később jelentkeznek rendellenesség jelei. A tünetek általában a gyermek 3 vagy 4 éves kora előtt jelentkeznek.

Hívja orvosát, ha gyanítja, hogy gyermekének CP-je van. A korai diagnózis és a kezelés nagyon fontos.

Mi okozza az agyi bénulást?

A rendellenes agyfejlődés vagy a fejlődő agy sérülése okozhat CP-t. A károsodás az agynak azt a részét érinti, amely ellenőrzi a test mozgását, koordinációját és testtartását.

Az agykárosodás általában születés előtt jelentkezik, de előfordulhat születéskor vagy az élet első éveiben is. A legtöbb esetben a CP pontos oka nem ismert. Néhány lehetséges ok:

• asphyxia neonatorum, vagy az agy oxigénhiánya a vajúdás és a szülés során
• génmutációk, amelyek rendellenes agyi fejlődést eredményeznek
• súlyos sárgaság a csecsemőben
• anyai fertőzések, például német kanyaró és herpes simplex
• agyi fertőzések, például encephalitis és agyhártyagyulladás
• koponyaűri vérzés vagy agyi vérzés
• autós baleset, elesés vagy gyermekbántalmazás következtében bekövetkezett fejsérülések

Kit fenyeget az agyi bénulás?

Bizonyos tényezők a csecsemőket fokozottan veszélyeztetik a CP-vel. Ezek tartalmazzák:

• koraszülés
• alacsony születési súly
• hogy iker vagy hármas
• alacsony Apgar-pontszám, amelyet a csecsemők születéskori fizikai állapotának felmérésére használnak
• farfekvés, amely akkor következik be, amikor a baba feneke vagy lába előbb kijön
• Rh inkompatibilitás, amely akkor fordul elő, amikor egy anya vér Rh típusa nem kompatibilis a csecsemő vérének Rh típusával
• anya mérgező anyagoknak, például metilhiganynak, terhesség alatt

Melyek az agybénulás különböző típusai?

Különböző típusú CP-k vannak, amelyek befolyásolják az agy különböző részeit. Mindegyik típus sajátos mozgászavarokat okoz. A CP típusai a következők:

Spasztikus agyi bénulás

A spasztikus CP a leggyakoribb típusú CP, amely a CP-ben szenvedők kb. 80 százalékát érinti. Merev izmokat és eltúlzott reflexeket okoz, ami megnehezíti a járást.

Sok spasztikus CP-ben szenvedő embernek járási rendellenességei vannak, például keresztezi a térdét vagy ollószerű mozdulatokat végez a lábával járás közben. Izomgyengeség és bénulás is jelen lehet.

A tünetek az egész testet vagy csak a test egyik oldalát érinthetik.

Dyskineticus agyi bénulás

A diszkinetikus CP-ben szenvedő embereknek nehézségekbe ütközik testmozgásuk kontrollálása. A rendellenesség akaratlan, rendellenes mozgásokat okoz a karokban, lábakban és kézben.

Bizonyos esetekben az arc és a nyelv is érintett. A mozgások lehetnek lassúak és vonaglóak, vagy gyorsak és rángatózók. Megnehezíthetik az érintett személy számára a járást, ülést, nyelést vagy beszélgetést.

Hipotonikus agyi bénulás

A hipotóniás CP csökkent izomtónust és túlzottan ellazult izmokat okoz. A karok és a lábak nagyon könnyen mozognak, és floppyként jelennek meg, akár egy rongybaba.

Az ilyen típusú CP-vel rendelkező csecsemők alig ellenőrzik a fejüket, és légzési nehézségeik lehetnek. Ahogy öregszenek, meggyengült izmaik eredményeként megküzdhetnek az egyenes üléssel. Emellett nehézségeik lehetnek beszédük, rossz reflexeik és járási rendellenességeik.

Ataxiás agyi bénulás

Az Ataxic CP a legkevésbé elterjedt CP típus. Az ataxis CP-t az önkéntes izommozgások jellemzik, amelyek gyakran rendezetlenek, esetlenek vagy rángatózók.

A CP ilyen formájú embereknek általában problémái vannak az egyensúly és a koordináció terén. Lehet, hogy nehezen járnak és végzik a finom motoros funkciókat, például a tárgyak megragadását és az írást.

Vegyes agyi bénulás

Vannak, akiknél a különböző típusú CP-k tünetei kombinálódnak. Ezt vegyes CP-nek hívják.

A vegyes CP legtöbb esetben az emberek a spasztikus és a dyskinetikus CP keverékét tapasztalják.

Hogyan osztályozzák az agyi bénulást?

Az agyi bénulást a bruttó motoros funkciók osztályozási rendszere (GMFCS) szerint osztályozzák. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az agyi bénulás felügyelete Európában kidolgozta a GMFCS-t, mint egyetemes standardot a CP-vel rendelkező emberek fizikai képességeinek meghatározására.

A rendszer a következőkre összpontosít:

• ülésre való képesség
• a mozgás és a mobilitás képessége
• a függetlenség feltérképezése
• az adaptív technológia használata

A GMFCS öt szintje növekszik a mobilitás csökkenésével:

1. szintű agyi bénulás

Az 1. szintű CP-t az jellemzi, hogy korlátozás nélkül tud járni.

2. szintű agyi bénulás

A 2. szintű CP-vel rendelkező személy korlátozás nélkül képes nagy távolságokat megtenni, de nem tud futni vagy ugrani.

Szükségük lehet segítő eszközökre, például láb- és karmerevítőkre, amikor először megtanulnak járni. Előfordulhat, hogy kerekesszéket kell használniuk az otthonukon kívüli közlekedéshez.

3. szintű agyi bénulás

A 3. szintű CP-vel rendelkező személy kevés támogatással ülhet és állhat mindenféle támogatás nélkül.

Szükségük van kézi segédeszközökre, például sétálóra vagy vesszőre, miközben bent járnak. Kerekes székre is szükségük van ahhoz, hogy az otthonon kívül közlekedhessenek.

4. szintű agyi bénulás

A 4. szintű CP-vel rendelkező személy járhat segédeszközök használatával.

Képesek önállóan mozogni egy kerekesszékben, és némi támogatásra van szükségük, amikor ülnek.

5. szintű agyi bénulás

Az 5. szintű CP-vel rendelkező személynek támogatásra van szüksége a fej és a nyak helyzetének fenntartásához.

Támogatásra van szükségük az üléshez és az álláshoz, és képesek lehetnek a motoros kerekesszék irányítására.

Hogyan diagnosztizálják az agyi bénulást?

Az orvos a teljes kórtörténet felvételével, a részletes neurológiai vizsgálatot magában foglaló fizikai vizsga elvégzésével és a tünetek kiértékelésével diagnosztizálja a CP-t. További tesztek is elvégezhetők:

• Elektroencefalogramot (EEG) használnak az agy elektromos aktivitásának értékelésére. Akkor rendelhető el, ha valakinek epilepsziás tünetei vannak, ami görcsrohamokat okoz.
• Az MRI-vizsgálat erőteljes mágneseket és rádióhullámokat használ az agy részletes képeinek elkészítéséhez. Ez képes azonosítani az agy bármely rendellenességét vagy sérülését.
• A CT-vizsgálat tiszta, keresztmetszeti képeket hoz létre az agyról. Ez bármilyen agykárosodást is felfedhet.
• A koponyaűri ultrahang viszonylag gyors és olcsó módszer a magas frekvenciájú hanghullámok felhasználására a fiatal csecsemők agyának alapképeinek elkészítéséhez.
• Vérmintát lehet venni és megvizsgálni, hogy kizárják az egyéb lehetséges állapotokat, például a vérzési rendellenességeket.

Ha orvosa megerősíti a CP-t, akkor szakemberhez utalhatja, aki tesztelheti a rendellenességgel gyakran társuló neurológiai problémákat. Ezek a tesztek a következőket fedezhetik fel:

• látásvesztés és károsodás, például homályos látás az egyik vagy mindkét szemben
• süketség
• beszéd késések
• értelmi fogyatékosság
• mozgászavarok

Milyen egyéb állapotok társulnak az agyi bénuláshoz?

A CP-ben szenvedőknek egyéb problémái lehetnek, például:

• kommunikációs nehézségek, beleértve a beszéd- és nyelvi rendellenességeket
• nyálas
• gerincdeformitás, például scoliosis (görbület), lordosis (nyereg háta) és kyphosis (púpos)
• osteoarthritis
• kontraktúrák, amelyek akkor fordulnak elő, amikor az izmok fájdalmas helyzetbe kerülnek
• inkontinencia
• osteopenia vagy gyenge csontsűrűség, amely a csontokat könnyen feltörhetővé teheti
• fogászati ​​problémák

Hogyan kezelik az agyi bénulást?

A kezelés célja a korlátozások javítása és a szövődmények megelőzése. A kezelés segédeszközöket, gyógyszereket és műtétet tartalmazhat.

Segédeszközök

A segédeszközök a következők:

• szemüveg
• hallókészülék
• gyalogos segédeszközök
• testtartók
• kerekes székeket

Gyógyszerek

Az orális görcsoldókat és az izomrelaxánsokat általában a CP első vonalbeli kezeléseként használják. Orvosa előírhatja:

• diazepam (Valium)
• dantrolén (Dantrium)
• baklofen
• tizanidin (Zanaflex)

Orvosa javasolhatja az A típusú botulinum toxin (Botox) helyi injekcióit vagy intratekális baklofen terápiát is, ahol a gyógyszert beültethető szivattyú adja be.

Sebészet

Ortopédiai műtét alkalmazható a fájdalom enyhítésére és a mozgékonyság javítására. Szükség lehet a feszes izmok felszabadítására vagy a görcsösség okozta csonteltérések kijavítására is.

A krónikus fájdalom vagy görcsösség csökkentése végső megoldásként szelektív dorzális rizotomia (SDR) ajánlható. Ez magában foglalja az idegek vágását a gerincoszlop alapja közelében.

Egyéb kezelés

A CP egyéb kezelési módjai a következők:

• beszédterápia
• fizikoterápia
• foglalkozásterápia
• rekreációs terápia
• tanácsadás vagy pszichoterápia
• szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos konzultációk

Bár az őssejtterápiát a CP potenciális kezeléseként vizsgálják, a kutatás még mindig a kezdeti szakaszban van.

Hogyan lehet megakadályozni az agyi bénulást?

A CP-t okozó problémák többségét nem mindig lehet megakadályozni. Ha azonban terhes vagy terhességet tervez, bizonyos megelőző intézkedéseket tehet a szövődmények minimalizálása érdekében.

Fontos, hogy oltást kapjunk olyan betegségek ellen, amelyek magzati agykárosodást okozhatnak, mint például a rubeola. Döntő jelentőségű a megfelelő terhesgondozás is. A terhesség ideje alatt az orvosával való rendszeres találkozókon megelőzhető a koraszülés, az alacsony születési súly és a fertőzések.

Mi a hosszú távú kilátás az agyi bénulásban szenvedők számára?

A CP-re nincs gyógymód, de az állapot gyakran hatékonyan kezelhető és kezelhető. A kezelés konkrét típusa személyenként változó. Néhány CP-ben szenvedő embernek nem biztos, hogy sok segítségre van szüksége, másoknak pedig átfogó, hosszú távú ellátásra lehet szükségük a tüneteik miatt.

Az állapot súlyosságától függetlenül a kezelés javíthatja a CP-ben szenvedők életét. Az alábbiak sokaknak segíthetnek javítani motorikus képességeiket és kommunikációs képességüket:

• segédeszközök
• gyógyszerek
• terápia
• sebészet