Nagyjából 34 millió gyermeket érint a világon valamilyen halláskárosodás, beleértve a süketséget is. A süketség egyfajta halláskárosodás, amelynek eredményeként funkcionális hallásuk nagyon kevés vagy egyáltalán nincs.
Vannak, akik süketnek születnek, míg mások a későbbiek során:
- betegségek
- balesetek
- genetika
- egyéb körülmények
Tekintettel az agyban a halláskárosodás következtében bekövetkező változásokra, a siketek másképp viszonyulhatnak a nyelvhez, mint azok, akik képesek hallani.
Ebben a cikkben megvitatjuk, hogy a süket emberek hogyan befolyásolják a nyelvet, valamint néhány mítoszt és tényt a siketekről. Kitérünk arra is, hogyan lehetünk figyelmesek és szószólói a közösségünk siketjeinek.
Süket emberek gondolkodnak egy bizonyos nyelven?
Annak megértése érdekében, hogy a nyelv hogyan befolyásolja gondolatainkat, és hogy ez hogyan befolyásolja a siketek gondolkodását, először meg kell értenünk az emberi gondolkodás mögöttes természetét.
Az emberek általában szavak, képek vagy mindkettő kombinációjában gondolkodnak:
- Vannak, akik elsősorban szavakban gondolkodnak, vagyis gondolataikat a szavak és az elbeszélések uralják.
- Más emberek elsősorban képeken gondolkodnak, vagyis gondolataikat a képek és képek uralják.
Süketnek született emberek
A szavak hallásának képessége befolyásolhatja, hogy valaki szavakkal vagy képekkel gondolkodik-e.
Sok siketnek született embernek még soha nem volt alkalma meghallgatni a beszédet. Ez nagyon valószínűtlenné teszi, hogy a beszélt beszéd segítségével is gondolkodhassanak.
Ehelyett, mivel a siketek számára az elsődleges módszer a nyelv feldolgozására a kommunikáció vizuális formáin keresztül történik, egy 2006-os tanulmány szerint inkább képekben gondolkodnak.
Ezek a képek képek és tárgyak lehetnek. Vagy előfordulhat szójelek látása, például jelnyelven, vagy mozgó ajkak, például ajakolvasás.
Olyan emberek, akik nem süketnek születtek
A jelek vizuális látásának és az ajkak mozgásának ez a jelensége összefonódhat hallási gondolatokkal (szavakkal) azoknál az embereknél is, akik nem süketnek születtek.
Ebben az esetben a korábban halló emberek gondolatait befolyásolná többek között az, hogy mennyi nyelvet tanultak és mi az anyanyelvük.
Vannak más egyedi dolgok az agyban?
Nagyon sok kutatást végeztek arról, hogy mi történik még az agy nyelvvel kapcsolatos központjaival, ha valaki siketnek születik.
A süketség által érintett agy két elsődleges területe a temporális lebeny és a bal agyfélteke.
Az időbeli lebeny tartalmazza Wernicke területét, amely szerepet játszik a hangok, valamint az írott és beszélt nyelv feldolgozásában.
A bal agyfélteke Broca területét tartalmazza, amely szerepet játszik a gondolatok beszéddé történő fordításában.
Ha valaki siketnek születik, a beszéd vagy a nyelv hallásának hiánya hatással lehet az agy ezen területeire.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Wernicke vagy Broca területe nem aktiválódik a siketeknél. Ehelyett egy 2008-as tanulmány megállapította, hogy ezekről a területekről kimutatták, hogy a beszéd helyett a jelnyelv számára aktiválódnak.
A bizonyítékok azt sugallják, hogy az agy ugyanúgy reagál a siket emberek jelbeszédének észlelésére és előállítására, mint a hallásra képes emberek beszédének észlelésére és előállítására.
Valójában egy 2000-ben végzett kicsi tanulmány kipróbálta a siket résztvevők és hallók résztvevőinek agyi nyelvét és beszéddel kapcsolatos területeit.
Hasonló nyelvi aktivációs területeket találtak az agyban mind a siketek, mind a hallók résztvevői között.
Mítosz vs. tény
Van néhány általános tévhit arról, hogy a süketnek lennie hogyan befolyásolja valaki életét.
Íme néhány mítosz és tény a süketségről, amelyek remélhetőleg segíthetnek tisztázni e tévhiteket.
Tévhit: Minden halláskárosodás ugyanaz
Tény: A halláskárosodás nagyon enyhe és nagyon súlyos lehet. A legtöbb siketnek született ember általában a születés pillanatától kezdve mély halláskárosodást tapasztal.
Ez a fajta halláskárosodás veleszületett és különbözik a gyermekkorban kialakuló halláskárosodástól.
Tévhit: A hallókészülékek helyreállíthatják a halláskárosodást a siketeknél
Tény: A hallókészülékek általában olyan beavatkozások, amelyeket enyhe vagy közepes halláskárosodás esetén alkalmaznak.
Ha valaki mélyen süketnek születik, a cochleáris implantátum megfelelőbb orvosi beavatkozás lehet, amely segíthet helyreállítani a hallást.
Mítosz: Csak az idősebb emberek lehetnek süketek
Tény: Míg a halláskárosodás gyakori állapot, amely hatással van ránk az életkor előrehaladtával, a gyermekek nagyjából 0,2–0,3 százaléka különböző szintű halláscsökkenéssel, köztük süketséggel születik.
Tévhit: A jelnyelv univerzális
Tény: Nincs egyetlen egyetemes jelnyelv, amelyet minden süket ember beszélne.
Az amerikai jelnyelv (ASL) az a süket amerikaiak által beszélt nyelv, amely különbözik a más országokban, például Nagy-Britanniában vagy Japánban használt jelnyelvektől.
Tévhit: Minden siket képes olvasni
Tény: Nem minden süket ember használja az ajakolvasást a kommunikáció hatékony formájaként. Valójában számos tényező befolyásolja az ajkak olvasásának nehézségeit, például a beszélő személy vagy a beszélt nyelv.
Tévhit: A siket nem befolyásolja a többi érzéket
Tény: A legtöbb siketnek született embernek vannak érzékei, amelyek egyébként „normális” minőségben működnek.
Néhány 2012-es kutatás azonban azt sugallta, hogy az agy hallókérge, amely általában hangot dolgoz fel, a vizuális és az érintési ingereket nagyobb mértékben dolgozza fel a siketeknél.
Tévhit: A siketek nem vezethetnek
Tény: A siketek minden bizonnyal vezethetnek, és ugyanolyan biztonságosan és hatékonyan is képesek, mint a hallássérültek.
A hallási tudatosságot igénylő sürgősségi járművek esetében vannak olyan eszközök, amelyek segíthetnek a siketeknek a jelenlétük felismerésében.
Mítosz: A siketek nem tudnak beszélni
Tény: Elavult tévhit, hogy a siketek nem tudnak beszélni. A beszédet megakadályozó egyéb feltételektől eltekintve a siketek beszélhetnek, de hang hiányában gondot okozhatnak a hangjuk irányításában.
Hogyan lehet figyelmes
Ha valaki siket, nem mentség arra, hogy az emberek figyelmetlenek vagy kizárólagosak legyenek. Egész társadalmunk feladata annak biztosítása, hogy befogadóak legyünk és tiszteletben tartsuk az emberek fogyatékosságait.
Íme néhány tipp, hogyan lehet figyelmes és szószólója a közösségében siketeknek:
- Beszéljen teljes, világos mondatokban a siket gyermekekkel, mivel ez hozzájárulhat nyelvtudásuk erősítéséhez. A gyerekek folyékonyan tanulnak, és könnyedén elsajátíthatják az új készségeket. Ha siket gyermekkel beszél, a jelnyelv és a tiszta beszéd használata elősegítheti a nyelvtanulás érvényesítését.
- Tartson közvetlen látótávolságot, és lassan és tisztán beszéljen, ha sükettel beszél. Ha közvetlenül egy süket személlyel beszél, aki megérti az ajkak olvasását, akkor az arcának és a szájának tiszta áttekintése segít megérteni a beszédét.
- Ne használjon pártfogó nyelvet vagy viselkedést csak azért, mert valaki siket. Mindenki megérdemli a tiszteletet és a kedvességet, függetlenül attól, hogy fogyatékosság érinti-e vagy sem. Ha nem használna pártfogó nyelvet vagy viselkedést halló embereknél, ne tegye meg siketekkel.
- Legyen tudatos és befogadó olyan társadalmi helyzetekben, ahol süket családtagok, barátok vagy munkatársak vesznek részt. Társadalmi helyzetekben egyes siketek kimaradhatnak. Akár családtag, akár barát, mindenképpen vegye fel őket a beszélgetésekbe. Ugyanez vonatkozik a munkatársakra vagy az idegenekre is - a befogadásra vonatkozó ajánlat nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki jól érezze magát és szívesen fogadja.
- Szükség esetén használjon kisegítő lehetőségeket, például zárt feliratozást vagy akár fordítókat. Ha szükséges, használja a rendelkezésére álló kisegítő lehetőségeket. Ha például siketeket vesz fel, a fordító használata megkönnyítheti az átállást. A hozzáférhetőség lehetőségei más helyzetekben szintén segíthetik az inkluzivitást.
- Ha kétségei vannak, kérdezze meg, mire van szüksége az illetőnek. Ne feltételezd, hogy minden süket ember ugyanúgy kommunikál. Ha kétségei vannak, kérdezd meg: hogyan szeretnél inkább kommunikálni, és mit tehetek a kommunikáció megkönnyítése érdekében?
Alsó vonal
A siketnek született emberek másként élik meg a nyelvet, mint azok, akik hangok hallásával születnek. Hallásképesség nélkül sok siket a látására támaszkodik a kommunikáció során.
A nyelv látás általi megtanulása befolyásolja az ember gondolkodásmódját is. A siketek többsége hajlamos olyan képeken gondolkodni, amelyek az általuk preferált kommunikációs stílust képviselik.
Ha többet szeretne megtudni arról, hogyan lehet a siketek közösségének szószólója, látogasson el a Siketek Országos Szövetségéhez további forrásokért.
