Folt a tüdőn
A tüdő foltja általában tüdőcsomóra utal. Ez egy kicsi, kerek növekedés a tüdőn, amely fehér képként jelenik meg a képpásztázásokon. Jellemzően ezek a göbök kisebbek, mint három 3 cm (cm) átmérőjűek.
Ha orvosa lát egy tüdőcsomót a mellkas röntgen- vagy CT-vizsgálatán, ne essen pánikba. A tüdőcsomók gyakoriak, és a legtöbb jóindulatú vagy nem rákos.
A csomók az összes tüdő CT vizsgálat felén találhatók. Ha a tüdőcsomó rákos, a folt vagy a növekedés általában nagyobb, mint 3 cm, vagy egyéb jellemzői vannak, például szabálytalan alakú.
A tüdőcsomók okai
Nem rákos tüdőcsomók alakulhatnak ki olyan állapotokból, amelyek gyulladást vagy hegszövetet okoznak a tüdőben. A lehetséges okok a következők:
- tüdőfertőzések, például tüdő tuberkulózis, amelyet a Mycobacterium tuberculosis
- granulomák, amelyek a sejtek apró csomói, amelyek a gyulladás miatt növekednek
- nem fertőző betegségek, amelyek nem rákos csomókat okoznak, mint például a szarkoidózis és a reumás ízületi gyulladás
- gombás fertőzések, például völgyi láz vagy hisztoplazmózis a spórák belégzéséből
- neoplazmák, amelyek rendellenes növekedések lehetnek jóindulatúak vagy rákosak
- rákos daganatok, például tüdőrák, limfóma vagy szarkóma
- metasztatikus daganatok, amelyek a test más részeiről terjednek
A rák kockázata nő, ha:
- egy csomó nagy
- úgy tűnik, hogy a csomópont karéja vagy hegyes felülete van
- Ön jelenlegi vagy volt dohányos
- Önnek családi kórtörténetében van tüdőrák
- azbesztnek volt kitéve
- kórtörténetében krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) van
- 60 évesnél idősebb
A tüdőcsomópont tünetei
A tüdőcsomók nem okoznak tüneteket. Évekig lehet csomója a tüdején, és soha nem tudja.
Ha a tüdején egy folt rákos, akkor a rák adott típusához kapcsolódó tünetek jelentkezhetnek. Például a tüdőrák okozta növekedések tartós köhögést vagy légzési nehézségeket okozhatnak.
A tüdőrák diagnózisa
Ha orvosa úgy véli, hogy a tüdőcsomó rákos, további vizsgálatokat rendelhet el. A rák megerősítésére vagy kizárására használt diagnosztikai teszt a következőket tartalmazza:
- Pozitronemissziós tomográfia (PET) pásztázás: Ezek a képalkotó tesztek radioaktív glükózmolekulákat használnak annak megállapítására, hogy a csomót alkotó sejtek gyorsan osztódnak-e.
- Biopszia: Orvosa elrendelheti a biopsziát, különösen, ha a PET-vizsgálat eredménye nem meggyőző. Ezen eljárás során a szövetmintát eltávolítják a csomópontból. Ezután mikroszkóppal megvizsgálják a rákos sejteket.
Néha ezt egy tűbiopsziával végezzük, amelyet a tüdeje széléhez vezetünk a mellkas falán keresztül. Egy másik lehetőség egy hörgővizsgálat, ahol orvosa behúz egy hatótávolságot a száján vagy az orrán keresztül, és átengedi a nagy légutakon a sejtek összegyűjtése érdekében.
A következő lépések, miután megtalálta a tüdő foltját
A tüdőcsomót először a mellkas röntgenfelvételén lehet kimutatni. Ezt követően további vizsgálatokra lehet szüksége a csomópont jobb jellemzéséhez, amely segít meghatározni, hogy jóindulatú vagy rákos-e.
Orvosa kérheti kórtörténetét és dohányzási előzményeit. Ezenkívül orvosának tudnia kell, hogy használt füstnek vagy környezeti vegyi anyagoknak volt-e kitéve.
A folyamat első lépése a csomó méretének és alakjának vizsgálata. Minél nagyobb a göb, és annál szabálytalanabb a forma, annál nagyobb a rákosodás veszélye.
A CT-vizsgálat tiszta képet adhat a csomópontról, és több információt adhat az alakjáról, méretéről és helyéről. Ha a CT-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a csomó kicsi és sima, orvosa idővel figyelemmel kísérheti a csomópontot, hogy lássa, megváltozik-e a mérete vagy alakja.
Rendszeres időközönként meg kell ismételnie a CT-vizsgálatot néhányszor. Ha a csomó nem növekszik vagy változik 2 év alatt, akkor nem valószínű, hogy rákos.
A CT vizsgálat mellett orvosa tuberkulin bőrtesztet vagy gyakrabban gamma interferon-tesztet (IGRA) rendelhet el a látens tuberkulózis ellenőrzésére.
Azt is kérhetik, hogy vért vegyenek be további vizsgálatokra más okok kizárására, mint például a helyi gombás fertőzések. Ide tartozhat a kokcidioidomikózis (közismert nevén völgyi láz) a délnyugati államokban, például Kaliforniában és Arizonában, vagy a hisztoplazmózis a közép- és keleti államokban, különösen az Ohio és a Mississippi folyó völgyei körüli területeken.
Tüdőcsomók kezelése
Ha a tüdőcsomó rákos, orvosa meghatározza a legjobb kezelési módot a rák stádiuma és típusa alapján.
A kezelési lehetőségek közé tartozhat sugárzás vagy kemoterápia a rákos sejtek elpusztítására és terjedésének megakadályozására. A kezelés magában foglalhatja a daganat eltávolítását célzó műtétet is.
A pulmonalis csomók megelőzése
A legtöbb esetben a pulmonalis csomókat nem lehet megakadályozni. A dohányzásról való leszokás azonban a rákos tüdőcsomók megelőzésének legjobb módja. A korai szűrés segíthet azoknak, akiknek nagy a kockázata a tüdőrák kialakulásában. Ha a csomókat korán észlelik, akkor valószínűbb, hogy sikeresen kezelik őket. Az alacsony dózisú számítógépes tomográfia segít megtalálni ezeket a csomókat, mielőtt az embereknek rák tünetei lennének.
Elvitel
Az esetek többségében orvosa nyugodtan kijelentheti, hogy a csomó nem rák, ha 2–5 éven belül nem növekszik a mérete, illetve pontok, lebenyek vagy egyéb szabálytalanságok nem alakulnak ki. Ezen a ponton, ha nincs nagy kockázata a tüdőráknak, nincs szükség további vizsgálatokra.
Ha a csomó rákos, és csak egy van, akkor valószínűleg még a korai szakaszban van, amikor a kezelés a legjobb esélyt nyújtja a gyógyulásra.
Bizonyos esetekben a rákos tüdőcsomó egy áttétet jelent egy rákból, amely a test egy másik részében kezdődött. Ebben az esetben a kezelés az eredeti ráktól függ.
A tüdőcsomók további okai a fertőzések, gyulladásos állapotok és jóindulatú daganatok vagy ciszták. Ha ezen alapbetegségek bármelyike fennáll, orvosa olyan kezelést javasolhat, amely az alapbetegségtől függ.
