Ha migrénes fájdalom érinti, akkor nem vagy egyedül. Világszerte a felnőttek körülbelül 11 százaléka migrénnel él.
A gyermekek és serdülők is migrénben szenvednek. A 20 évesnél fiatalabb emberek körülbelül 8 százaléka tapasztalt migrént legalább 3 hónapos időszak alatt.
Az aktív epilepsziában szenvedők különösen hajlamosak a migrénre. Kétszer nagyobb az esélye, mint az általános népességnek, migrén.
Az epilepszia és a migrén kapcsolata a múlt század eleje óta ismert, amikor William R. Gowers 1907-ben írt róla.
A kutatók még mindig nem fejtették meg teljesen ezt a kapcsolatot. Jelenleg azt gondolják, hogy közös genetikai vagy környezeti tényezőkből fakad, amelyek az ideiglenesen megváltozott agyműködéshez vezetnek.
A migrén görcsrohamokat okozhat?
A kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy okozati összefüggés lenne a migrén és a rohamok között, jelezve, hogy a migrén görcsrohamokat okoz, vagy hogy a rohamok migrént okoznak.
A kutatások bizonyítják, hogy a két állapot gyakran társbetegség, vagyis mindkettő egy személyben fordul elő. Emellett az epilepsziában szenvedők hajlamosabbak a migrénre, a migrénben szenvedők pedig a görcsrohamokra.
Ennek a két rendellenességre való fokozott fogékonyságának okait még meg kell határozni. A lehetőségek a következők:
- A migrénes rohamok rohamot okozhatnak. Ez az aurával járó migrén ritka szövődményének számít, amelyet migrénes aurával kiváltott rohamnak is neveznek.
- A migrén tünetei rohamot okozhatnak. Például a migrénes aura villogó fényei görcsrohamot okozhatnak.
- A rohamok agyi rendellenességeket okozhatnak. Mivel mind a migrén, mind a rohamok rendellenes agyi aktivitással járnak, előfordulhat, hogy a krónikus rohamok utat nyithatnak a migrénes rohamok előtt.
- A megosztott genetika szerepet játszhat. A génmutációk az embereket fogékonyabbá tehetik mindkét rendellenességre.
Ha epilepsziában szenved, lehetséges, hogy mind migrénes, mind nem migrénes fejfájást tapasztal. Az is lehetséges, hogy migrénes rohama vagy más típusú fejfájás fordulhat elő rohama előtt, alatt vagy után.
E változatos forgatókönyvek miatt orvosának gondosan mérlegelnie kell a tüneteit annak megállapítása érdekében, hogy a migrén és a rohamok összefüggenek-e egymással.
A lehetséges összefüggések elemzéséhez az orvosok alaposan megvizsgálják a migrénes roham időzítését, hogy megállapítsák:
- roham epizódok előtt
- roham epizódok során
- roham epizódok után
- roham epizódok között
Migrén és rohamok
A rohamok kezelésére alkalmazott gyógyszerek, az úgynevezett epilepszia elleni gyógyszerek (AED) hatékonyak lehetnek a migrén megelőzésében is. Orvosa választása, hogy melyiket írja fel Önnek, az Önétől függ:
- kor
- életmód
- a terhesség lehetősége
- rohamainak típusa és gyakorisága
Többféle gyógyszert alkalmaznak a migrén megelőzésére és kezelésére, beleértve:
- antidepresszánsok
- bétablokkolók
- Botox
- AED-ek
- CGRP antagonisták
- triptaanok
Ha a migrénes rohamai továbbra is fennállnak, orvosa más gyógyszereket is előírhat.
A migrénterápia magában foglalja az életmód kezelését is. A relaxáció és a kognitív viselkedésterápia (CBT) néha hasznosak, és a kutatás folytatódik.
Bármilyen kezelési módot választ is Ön és orvosa, fontos, hogy tudja, hogyan kell navigálni egy gyógyszeres programban, és megérti, mire számíthat. A következőket kell tennie:
- A gyógyszereket pontosan az előírt módon vegye be.
- Várható, hogy alacsony dózissal kezdi, és fokozatosan növeli, amíg a gyógyszer hatásos nem lesz.
- Értse meg, hogy a tünetek valószínűleg nem szűnnek meg teljesen.
- Várjon 4-8 hetet, amíg bármilyen jelentős előny bekövetkezik.
- Figyelje az első 2 hónapban megjelenő előnyöket. Ha a megelőző gyógyszer jelentős enyhülést nyújt, a javulás tovább nőhet.
- Tartson naplót, amely dokumentálja a gyógyszerek használatát, a tünetek mintázatát és a fájdalom hatásait.
- Ha a kezelés 6-12 hónapig sikeres, orvosa javasolhatja a gyógyszer fokozatos leállítását.
A migrén és a roham tünetei
A felszínen a jelek szerint a migrénes roham és a roham tünetei nem nagyon hasonlítanak egymásra.
De számos tünet közös mindkét rendellenességnél. Mindkettő epizodikus állapot, vagyis kezdettel és véggel rendelkező epizódként fordul elő, egyébként normális időtartamon belül.
Valószínűleg a leggyakoribb megosztott tünet a fejfájás. Az aurával járó migrén a fejfájási rendellenességek nemzetközi osztályozásában (ICHD) az epilepsziához társuló háromféle fejfájás egyike.
A fejfájás előfordulhat roham előtt, alatt vagy után is. Néha a fejfájás az egyetlen tünete a rohamnak. Ezt a fajta fejfájást ictális epilepsziás fejfájásnak hívják, és másodpercekig is tarthat.
Az epilepsziának és a migrénnek gyakran más tünetei is vannak, különösen a migrénes rohamot vagy rohamot megelőző aurában. Ezek a közös tünetek a következők lehetnek:
- villogó fények és egyéb vizuális torzulások
- hányinger
- hányás
- fény- és hangérzékenység
Mindkét rendellenességet komorbiditásnak nevezzük. Úgy gondolják, hogy azért fordul elő, mert az epilepszia és a migrén is epizódikus rendellenesség, amely az agy elektromos rendellenességeivel jár.
A két rendellenesség között nyilvánvaló genetikai összefüggések is vannak. A kutatók a rohamok és a migrén esetében egyaránt jellemző genetikai mutációkat vizsgálják.
További genetikai elemzéssel a tudósok remélik, hogy jobban meghatározzák a migrén és az epilepszia genetikai asszociációját, és képesek lesznek azonosítani azok pontos okait és hatékony kezelését.
Migrén típusok és rohamok
A rohamok és a migrén közötti kapcsolat a migrén specifikus típusától függhet. Olvassa el, hogy megtudja, hogyan kapcsolódhatnak a rohamok a migrén különféle típusaihoz.
Migrén agytörzsi aurával és rohamokkal
Az aurával járó migrén néha rohamot válthat ki. Ez a migrén ritka szövődménye, az úgynevezett migralepszia.
Ez különbözik a rohamok okozta migréntől. Ebben az esetben a roham okozza a migrént, és nem fordítva.
Vestibularis migrén és görcsrohamok
A vertigót leggyakrabban migrén és belső fül okozta problémák okozzák. A vertigo azonban nagyon ritkán társult epilepsziával is.
Az epilepszia és a vertigo ezen enyhe összefüggése miatt a rohamokat néha összekeverik a vestibularis migrénnel, amelynek fő tünete a vertigo.
Úgy gondolják, hogy a vertigo leggyakoribb oka a vestibularis migrén. De a vestibularis migrén nem a roham részeként fordul elő, és a roham sem a vestibularis migrén részeként fordul elő.
Az egyetlen kapcsolat a vestibularis migrén és a rohamok között a vertigo közös tünete.
A vestibularis migrén nem okoz rohamot, és a roham nem okoz vestibularis migrénes rohamot.
A rohamot kiváltó migrén típusa, bár ritkán, az aurával járó migrén, nem a vestibularis migrén.
Vizuális migrén és rohamok
A vizuális migrénnek három típusa van:
- Migrén aurával, de fájdalom nélkül. Ezeknek vizuális aurájuk van, gyakran cikk-cakkként vagy más formában jelennek meg a látásodban, és kevesebb, mint 1 órán át tartanak. Nem következik fejfájás.
- Migrén aurával. Ezek a fejfájások vizuális aurát is magukban foglalnak, de fejfájás következik. Több órától napig tarthat.
- Retina migrén. Ez a szem migrénjének legritkább formája. Megkülönböztető jellemzője, hogy a vizuális aura csak egy szemben jelenik meg mindkét szem helyett, mint más szem migrénes epizódokban.
A migrén aura tünetei kiválthatják az epilepsziás rohamokat. Ez azonban ritka eseménynek számít. A migrén okozta görcsrohamokat aura migrén okozza, nem az aura támadások nélküli migrén.
A migrén okozta roham diagnosztizálása összetett, mivel a diagnózis bizonyítékokat igényel, hogy az aura vagy a fejfájás váltotta ki a rohamot, ahelyett, hogy egyszerűen csak a rohamot megelőző auratünetek részei lennének.
Továbbá, mivel a roham néha kiválthatja aura-rohammal járó migrént, a migrén által kiváltott roham-diagnózis megköveteli, hogy az orvos határozza meg, melyik következett be először: a migrénes roham vagy a roham.
Ezeket a megkülönböztetéseket gyakran nem lehet biztosan megkülönböztetni, különösen azoknál az embereknél, akiknek mind a migrén, mind a görcsrohamok kórtörténetében szerepel. Az elektroencefalogram (EEG) segíthet, de ilyen körülmények között gyakran nem írnak elő EEG-t.
A migrénes rohamok általában olyan tüneteket tartalmaznak, mint:
- gyengeség a test egyik oldalán
- beszélési nehézség
- önkéntelen mozdulatok
- csökkent a tudat
A migrénes rohamok általában csak néhány percig tartanak, míg a migrénes roham órákig vagy akár több napig is folytatódhat.
Hemiplegicus migrén és rohamok
A hemiplegikus migrén a test egyik oldalát érinti. Átmeneti gyengeséget érez a test azon oldalán, gyakran az arcán, a karján vagy a lábán. Néha előfordulhat bénulás, zsibbadás vagy tű és tű érzés is.
A gyengeség általában csak körülbelül 1 órán át tart, de több napig is folytatódhat. Erős fejfájás követi általában a gyengeséget. Néha a fejfájás a gyengeség elé kerül, és időnként egyáltalán nincs fejfájás.
A hemiplegikus migrén az aura típusú migrén egyik típusának számít. Ezért epilepsziával jár, és egy személynek ilyen típusú migrénje és görcsrohama is lehet.
Nincs azonban arra utaló bizonyíték, hogy akár epilepszia, akár féloldali migrén okozza a másikat. Lehetséges, hogy közös okaik vannak, de a kutatók nem tudják biztosan.
Az öröklődés mindenképpen szerepet játszik a rohamok és a migrén kapcsolatában. Úgy gondolják, hogy mindkét rendellenesség örökletes állapot, és a genetikai hasonlóságok segíthetnek megmagyarázni, hogy miért fordul elő mindkét rendellenesség néha ugyanazon családon belül.
Ugyanazon gének közül négynek gyakran van egy vagy több mutációja bármelyik rendellenességben szenvedő embernél. Ezek a gének CACNA1A, ATP1A2, SCN1A, és PRRT2.
Úgy tűnik, hogy a legtisztább genetikai kapcsolat a SCN1A génmutáció, amely hemiplegikus migrénnel társul, és számos epilepszia szindrómát okozhat.
Kétféle hemiplegikus migrén létezik: családi és szórványos. Családi típust akkor diagnosztizálnak, ha egy családban két vagy több embernél van ilyen típusú migrén, míg szórványos diagnózis akkor érvényes, ha csak egy személy fordul elő.
A rohamok és a migrén kockázati tényezői
A kutatások szerint a migrén körülbelül háromszor gyakoribb a menstruációs ciklusban szenvedőknél.
A fejfájás és különösen a migrénes rohamok szintén gyakoribbak az epilepsziában szenvedők körében, mint az általános lakosság körében. A kutatások szerint minden harmadik epilepsziás ember migrénes rohamot fog tapasztalni.
A kutatók azt is gondolják, hogy a genetika növelheti az embernek mind a rohamok, mind a migrén kialakulásának valószínűségét. A kutatások azt mutatják, hogy az epilepsziában szenvedő közeli rokonok jelentősen megnövelik az aurával járó migrén esélyét.
Egyéb tényezők, amelyek növelhetik a migrén és a görcsrohamok valószínűségét, magukban foglalják az epilepszia elleni gyógyszerek használatát és a túlsúlyt vagy az elhízást.
Hogyan lehet megakadályozni a migrénes rohamokat?
A jó hír az, hogy képes lehet elkerülni a migrénes fájdalmat. Megelőzési stratégiák ajánlottak, ha a migrénes fájdalma gyakori vagy súlyos, és ha minden hónapban a következők valamelyikével rendelkezik:
- legalább 6 napon át tartó támadás
- legalább 4 napon át tartó roham
- olyan támadás, amely legalább 3 napig súlyosan károsítja Önt
Lehet, hogy a kevésbé súlyos migrénes fájdalom megelőzésének jelöltje lehet, ha minden hónapban a következők valamelyikével rendelkezik:
- támadás 4 vagy 5 napig
- legalább 3 napon át tartó támadás
- olyan támadás, amely legalább 2 napig súlyosan károsítja Önt
Számos életmódbeli szokás növelheti a támadások gyakoriságát. A migrénes rohamok elkerülése érdekében fontolja meg a következőket:
- kerülje az étkezés elhagyását
- étkezzen rendszeresen
- rendszeres alvási menetrend kialakítása
- győződjön meg róla, hogy elegendő alvást alszik
- tegyen lépéseket a túl sok stressz elkerülése érdekében
- korlátozza a koffein bevitelét
- győződjön meg arról, hogy elegendő testmozgást végez
- fogyjon, ha orvosa javasolja
Nincs egyetlen stratégia, amely a legjobb a migrénes rohamok megelőzésére. A próba és a hiba ésszerű megközelítés az Ön és orvosa számára a legjobb kezelési lehetőség keresése során.
Outlook
A migrénes fájdalom leggyakoribb a korai és a középső felnőttkorban, és későbbi életében csökkenhet. Mind a migrén, mind a rohamok nagy károkat okozhatnak az ember számára.
A kutatók továbbra is egyedül és együtt vizsgálják a migrént és a rohamokat. Az ígéretes kutatás a diagnózisra, a kezelésre és arra irányul, hogy a genetikai háttér hogyan járulhat hozzá ezeknek a feltételeknek a megértéséhez.
.jpg)
