A vírusok a mutáció folyamán idővel természetesen változnak. Amikor ez megtörténik, új változatok alakulhatnak ki. Ez alól a SARS-CoV-2, a COVID-19-et okozó új koronavírus sem kivétel.
A járvány előrehaladtával új koronavírus-variánsokat fedeztek fel szerte a világon.
Néhány, akiről hallottál a hírekben:
- B.1.1.7 (az Egyesült Királyságban először látott változat)
- B.1.351 (az a változat, amelyet először Dél-Afrikában láttak)
- P.1 (Brazíliában először látott változat)
Ezeken kívül vannak még más változatok is, amelyek jelenleg forgalomban vannak. Mivel a közelmúltban jelentek meg, sok tudós még mindig nem tud a koronavírus-változatokról, például:
- pontosan mennyire elterjedtek az egész világon
- ha az általuk okozott betegség eltér a koronavírus korábbi verzióitól
- mutációik milyen hatással lehetnek a meglévő tesztekre, kezelésekre és oltásokra
Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, mit tudunk eddig a koronavírus-változatokról, valamint azok lehetséges hatását a jelenlegi oltásokra.
Normális, hogy a vírusok mutálódnak?
Teljesen normális, ha a vírusok mutálódnak. Ez természetesen akkor történik, amikor a vírusok megfertőzik és szaporodni kezdenek egy gazdasejten belül.
Minden vírus genetikai anyagot tartalmaz RNS vagy DNS formájában. A genetikai anyagon belül a mutációk a vírus típusától függően különböző sebességgel fordulnak elő.
A mutációs ráta általában magasabb az RNS vírusokban, mint a DNS vírusokban.
Két magas mutációs rátájú RNS vírus, amelyekről már hallottál, az emberi immunhiányos vírus (HIV) és az influenza (influenza).
A SARS-CoV-2 szintén RNS vírus, de általában lassabban mutálódik, mint más RNS vírusok.
Hogyan történnek a mutációk?
Amikor egy vírus megfertőzi a gazdasejtet, genetikai anyagát át kell másolni, hogy új vírusokba kerülhessen. Ezek az új vírusok végül felszabadulnak a gazdasejtből, és tovább megfertőzhetik az új sejteket.
A vírusok egy polimeráz nevű enzimet használnak genetikai anyaguk másolásához.
A polimerázok azonban nem tökéletesek, és hibákat is elkövethetnek. Ezek a hibák mutációt eredményezhetnek. Sokszor egy mutáció nem tesz semmit, vagy káros a vírusra. Bizonyos esetekben azonban segíthet a vírusban.
Ha a mutációk károsak, befolyásolhatják a vírus azon képességét, hogy a gazdasejtben megfertőzze vagy szaporodjon. Mivel nem működnek jól, a káros mutációt tartalmazó új vírusok gyakran nem élnek túl.
Azonban néha a mutáció előnyt jelent az újonnan termelt vírus számára. Talán lehetővé teszi, hogy a vírus szorosabban kötődjön a gazdasejthez, vagy segít elkerülni az immunrendszert.
Amikor ez megtörténik, ezek a mutáns vagy variáns vírusok gyakoribbá válhatnak egy populáción belül. Ezt látjuk jelenleg a SARS-CoV-2 új variáns törzseivel.
Mit lehet tudni a koronavírus új változatairól?
Most mélyebben ássuk el a szélesebb körben elterjedt koronavírus-variánsokat, amelyekről a hírekben már hallhatott.
Megvizsgáljuk, hogy ezek a variánsok honnan származnak, és miben különböznek az új koronavírus korábbi verzióitól.
Fontos megjegyezni, hogy folyamatosan új változatokat azonosítanak. Ennek két példája a Kaliforniában és New Yorkban nemrégiben azonosított változatok.
Az is nagyon valószínű, hogy vannak még olyan változatok, amelyekről még nem tudunk. A tudósok jelenleg keményen dolgoznak az új koronavírus-variánsok felderítésén és jellemzésén.
B.1.1.7: Az Egyesült Királyság változata
A B.1.1.7-et először az Egyesült Királyságban, 2020 őszén azonosították. Ezután nagyon gyorsan terjedt, és az Egyesült Királyságban meghatározó törzssé vált.
Ezt a változatot a világ legalább 80 országában észlelték, beleértve az Egyesült Államokat is. A közegészségügyi tisztviselők aggódnak amiatt, hogy a B1.1.7. variáns hamarosan a koronavírus fő típusává válhat az Egyesült Államokban.
Miben más?
A B.1.1.7 variánsnak több olyan mutációja van, amelyek befolyásolják a tüskefehérjét. Ez a fehérje a vírus felszínén található. Ezt használja a vírus a szervezetben lévő gazdasejthez való kötődéshez és bejutáshoz.
Ez a változat gyorsabban átkerül az egyének között. Az Egyesült Királyság közegészségügyi tisztviselői megjegyzik, hogy a B.1.1.7 körülbelül 50 százalékkal fertőzőbb, mint az eredeti koronavírus.
Hogy pontosan ez miért nem ismert, de lehetséges, hogy a tüskefehérje mutációi segítik a B.1.1.7-et szorosabban kötődni a gazdasejthez. A laboratóriumi (kémcső) kísérletekből származó adatok, amelyek jelenleg nyomdai előkészítés alatt állnak, alátámasztják ezt az elképzelést.
Ezenkívül néhány kutatás azt találta, hogy a B.1.1.7 minták magasabb vírusmennyiséggel (vírusterheléssel) társulnak. A megnövekedett vírusmennyiség azokban az emberekben, akik megfertõzték ezt a variánst, megkönnyíthetik más emberekre való továbbadásukat is.
A gyorsabb átvitel nagy hatással lehet, mert ha egy vírus gyorsabban átkerül, akkor többen is megbetegedhetnek. Ez több kórházi kezeléshez és halálhoz vezethet, ami súlyos terhet ró az egészségügyi rendszerekre.
Az Egyesült Királyság tudósainak jelentése azt is sugallja, hogy azoknak az embereknek, akik a B.1.1.7. Ennek a megállapításnak a kivizsgálásához azonban további kutatásokra van szükség.
B.1.351: A dél-afrikai változat
A B.1.351-et eredetileg Dél-Afrikában, 2020 október elején azonosították. Azóta legalább 41 másik országban, köztük az Egyesült Államokban is kimutatták.
Miben más?
A B.1.351 tartalmazza a B.1.1.7-ben jelen lévő tüskefehérje-mutációk egy részét, amely variáns először az Egyesült Királyságban volt látható, azonban tartalmaz még néhányat is.
Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a B.1.351 súlyosabb megbetegedést okozna, mint a koronavírus korábbi verziói. Az egyik legfőbb aggodalom e változattal kapcsolatban az, hogy mutációi milyen hatással vannak az immunitásra.
Néhány bizonyíték arra utal, hogy a B.1.351 mutációi befolyásolják az antitesteket.
Egy 2021-es tanulmány, amely jelenleg nyomdai előkészítés alatt áll, megállapította, hogy ez a variáns elkerülheti az olyan egyedektől izolált antitesteket, akik korábban COVID-19-vel rendelkeztek.
Az antitestek fontos immunfehérjék, amelyek képesek megkötni és semlegesíteni az idegen betolakodókat, például a vírusokat. Természetes fertőzés vagy oltás hatására keletkeznek.
Mivel a B.1.351 elkerülheti az antitesteket, azok az emberek, akik korábban megfertõzték az új koronavírust, meglévõ immunitásuk ellenére meg is szerezhetik ezt az új variánst.
Az is lehetséges, hogy a jelenlegi oltások kevésbé hatékonyak ennél a változatnál.
A B.1.351 gyorsabban is továbbítható.
Egy zambiai tanulmány megállapította, hogy az egy hét alatt gyűjtött 23 mintából 22 B.1.351 volt, amelyet 245 korábban gyűjtött mintában nem észleltek.
Ez a megállapítás egybeesett a megerősített COVID-19 esetek számának növekedésével Zambiában.
P.1: A brazil változat
A P.1-et először 2021 január elején fedezték fel Brazíliából érkező utazóknál, akiket Japánba érkezve teszteltek.
Először az Egyesült Államokban találták 2021 január végén. Általánosságban elmondható, hogy erről a változatról kevesebbet tudni, mint a másik kettőről.
Miben más?
A P.1 17 egyedi mutációt tartalmaz. Ezek közé tartozik néhány kulcsfontosságú tüskefehérje-mutáció, amelyek mind az Egyesült Királyságban, mind Dél-Afrikában először azonosított variánsokban megtalálhatók, valamint számos más mutáció.
A másik két változathoz hasonlóan a P.1 is átterjedtebb lehet.
A P.1 nagyon elterjedt azokban a mintákban, amelyeket a megerősített COVID-19 esetek 2021. januári felfutása során gyűjtöttek a brazil Manausban. A változat a korábbi mintákban hiányzott.
Mivel a P.1 osztozik néhány mutációban a B.1.351-gyel, lehetséges, hogy ez a variáns hatással lehet az immunitásra és a vakcina hatékonyságára. Erre már vannak bizonyítékok.
Térjünk vissza a megerősített esetek COVID-19 hullámához Manausban.
A város véradóinak felmérése azt mutatta, hogy az emberek mintegy 76 százaléka 2020 októberéig fertőződött meg az új koronavírusban. Ez azt jelenti, hogy a januári hullámban egyes személyek megismételték a P.1 fertőzést.
Vajon a COVID-19 vakcinák védelmet nyújtanak-e az új törzsekkel szemben?
Kíváncsi lehet, hogy a koronavírus-változatok befolyásolják-e a jelenlegi oltóanyagok hatékonyságát.
Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a jelenlegi oltások kevésbé hatékonyak lehetnek a B.1.351-re, amely változatot először Dél-Afrikában azonosították. Ez jelenleg a folyamatos, intenzív kutatások területe.
Nézzünk meg egy pillanatfelvételt arról, amit az adatok egy része eddig mondott.
Pfizer-BioNTech vakcina
A Pfizer-BioNTech vakcina nagyszabású klinikai vizsgálatai 95% -os oltási hatékonyságot mutattak ki az új koronavírus eredeti változatával szemben.
Ez a vakcina jelenleg sürgősségi felhasználásra engedélyezett az Egyesült Államokban.
Egy nemrégiben készült tanulmány megvizsgálta ennek a vakcinának a B.1.351-ben található mutációkat tartalmazó tesztvírusok hatékonyságát. Ehhez a Pfizer-BioNTech vakcinával beoltott személyek szérumát használták.
A kutatók azt találták, hogy ez az antitesteket tartalmazó szérum kevésbé hatékony a B.1.351 ellen. Valójában a B.1.351-ben szereplő összes mutációt tartalmazó tesztvírusok semlegesítése kétharmaddal csökkent.
Mi a helyzet a B.1.1.7-vel, az Egyesült Királyságban először látott változattal?
A fentiekhez hasonló tanulmányhoz hasonlóan azt találtuk, hogy a tesztvírusok semlegesítése a B.1.1.7 tüskefehérjével csak valamivel alacsonyabb volt, mint a koronavírus korábbi verzióinál.
Moderna vakcina
A Moderna vakcinával végzett nagyszabású klinikai vizsgálatok megállapították, hogy a vakcina hatékonysága 94,1 százalék volt az új koronavírus eredeti változatával szemben.
A Pfizer-BioNTech vakcinához hasonlóan a Moderna vakcinát sürgősségi felhasználásra engedélyezték az Egyesült Államokban.
Egy nemrégiben készült tanulmány megvizsgálta a Moderna vakcina hatékonyságát a B.1.1.7 és a B.1.351 variánsok esetében. Ennek érdekében a kutatók a Moderna oltást kapott egyének szérumát és a variánsok tüskefehérjéit tartalmazó vírusokat tesztelték.
Megállapították, hogy a B.1.1.7 tüskefehérjével rendelkező tesztvírusokat a koronavírus korábbi verzióihoz hasonló módon semlegesítették.
A tesztvírusok semlegesítése a B.1.351 tüskefehérjével azonban 6,4-szer alacsonyabb volt.
Johnson & Johnson vakcina
A Johnson & Johnson vakcina a harmadik COVID-19 vakcina, amelyet sürgősségi felhasználásra engedélyeztek az Egyesült Államokban.
A Pfizer-BioNTech és Moderna oltásoktól eltérően csak egy adagot igényel.
Ezt a vakcinát még nem kellett megvizsgálni specifikus változatokkal szemben. Nagyszabású klinikai vizsgálatokat végeztek azonban olyan helyeken, ahol változatok keringenek, például Dél-Afrikában és Dél-Amerikában.
A klinikai vizsgálatokból származó adatok szerint a vakcina hatékonysága 28 nappal az oltás után:
- Összességében 66 százalék hatékony
- 72 százalék az Egyesült Államokban
- 66 százalék hatékony Dél-Amerikában, ahol a P.1 variáns kering
- 57 százalék hatékony Dél-Afrikában, ahol a B.1.351 változat kering
- 85 százalékkal hatékonyan megelőzi a súlyos COVID-19 tüneteket az összes földrajzi régióban
Egyéb COVID-19 vakcinák
Mi a helyzet a világ többi COVID-19 vakcinájával? Mennyire hatékonyak az új koronavírus-változatokkal szemben?
A British Medical Journal (BMJ) közelmúltbeli publikációja összefoglalja, mit tudtunk eddig a különböző COVID-19 oltásokról és a szélesebb körben elterjedt variánsokról.
A hatékonyságukról eddig ismert:
- Oxford / AstraZeneca. Az Oxford / AstraZeneca vakcina összességében 82,4 százalékos hatékonysággal rendelkezik. Megállapították, hogy 74,6-val hatékony a B.1.1.7 ellen. A B.1.351 ellen azonban csak 10 százalékkal lehet hatásos.
- Novavax. A Novavax vakcina összességében 95,6 százalékkal hatékony. 85,6 százalékos a B.1.1.7 és 60 százalék a B.1.351 ellen.
- Sinopharm. Ennek a Kínában gyártott oltóanyag hatékonysága 79,34 százalék. A korai jelentések azonban azt mutatják, hogy kevésbé hatékony a B.1.351-tel szemben.
A verseny az oltóanyag és a koronavírus mutációi között
Amíg az új koronavírus tovább kering, addig továbbra is új variánsok jelennek meg.
Van azonban egy létfontosságú eszköz, amellyel elősegíthetjük a koronavírus átvitelének lassítását, valamint a változatok megjelenését. Ez az eszköz az oltás.
Az FDA három COVID-19 vakcinát engedélyezett sürgősségi felhasználásra az Egyesült Államokban. Mindhárom vakcináról biztonságosnak és hatékonynak találták a nagyszabású klinikai vizsgálatokat.
Még akkor is, ha a jelenlegi oltások kevésbé hatékonyak egyes változatokkal szemben, még mindig bizonyos szintű védelmet nyújtanak a COVID-19 betegséggel szembeni megbetegedése ellen. Ezenkívül, ha több embernek van valamilyen immunitása, a vírus átterjedése lelassulhat.
Ezért olyan fontos az oltás, amikor rajtad a sor. Ha kérdései vagy aggályai vannak a COVID-19 oltással kapcsolatban, mindenképpen beszélje meg orvosával.
Védje magát a koronavírus variánsaitól
Az oltás mellett fontos a megelőző intézkedések körültekintő gyakorlása a koronavírus és annak variánsai elleni védelem érdekében. Ezek az intézkedések a következők:
- Maszk viselése. Viseljen maszkot, amely eltakarja az orrát és a száját, amikor nyilvánosan vagy más közelében tartózkodik a háztartásán kívül. Győződjön meg róla, hogy a maszk legalább két-három szövetréteggel rendelkezik.
- Próbálja meg a kettős maszkolást. A rétegekről szólva vegye fontolóra a kettős maszkolást. A CDC kutatása szerint a kettős maszkolás nagyon hatékonyan megakadályozza a vírust tartalmazó légúti cseppek expozícióját.
- Mosd meg a kezed. Mossa meg a kezét szappannal és vízzel. Használjon kézfertőtlenítőt legalább 60 százalék alkohollal, ha ez nem áll rendelkezésre. A tiszta kezek különösen fontosak a nyilvánosság előtt való tartózkodás, valamint az orr, a száj vagy a szem megérintése előtt.
- Gyakorold a fizikai távolságtartást. Próbáljon legalább 6 méterre maradni a háztartásán kívüli emberektől. Ezenkívül törekedjen a zsúfolt vagy rossz szellőzésű területek elkerülésére.
Alsó vonal
Minden vírus mutálódik, beleértve az új koronavírust is. A koronavírus számos új változatát azonosították a közelmúltban.
Ezek a variánsok abban különböznek a koronavírus korábbi verzióitól, hogy gyorsabban átvihetők az egyének között.
Egyesek, például a B.1.351 változat, amelyet először Dél-Afrikában láttak, szintén befolyásolhatják az immunitást és az oltások hatékonyságát.
A jelenleg azonosított koronavírus-változatok kutatása gyorsan fejlődő vizsgálati terület. Ezenkívül új variánsokat fognak kimutatni, mivel a koronavírus tovább kering.
Jelenleg az egyik legjobb dolog, amit megtehetsz, hogy megvédd magad a koronavírustól és annak variánsaitól, az oltás.
Feltétlenül beszéljen orvosával arról, hogy mikor lesz jogosult a COVID-19 oltásra.
.jpg)
