A COVID-19 egy olyan betegség, amelyet az új koronavírus, a SARS-CoV-2 okoz. A COVID-19 számos tünete, például köhögés és légszomj, befolyásolja a légzőrendszerét.
A vírus azonban más hatással is lehet a testére. Például egyes esetekben emésztőrendszeri tüneteket, szag- vagy ízvesztést vagy akár lábujjkiütést okozhat.
A COVID-19 másik lehetséges mellékhatása, hogy vérrögképződéshez vezethet egyes embereknél.
Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk, hogyan járulhat hozzá a COVID-19 a vérrögök kialakulásához, akiknek nagyobb a kockázata, és a kezelési lehetőségeket.
Mit lehet tudni a COVID-19-ről és a vérrögök kialakulásáról?
Normális esetben a vérrögök segítenek megállítani a vérzést, ha megsérültek.
Ha egy ér megsérül, fehérjéket termel, amelyek vonzzák a vérlemezkéket és más alvadási faktorokat. Ezek összegyűlve egy alvadékot képeznek, amely eldugítja a sérülést és lehetővé teszi a gyógyulást.
Néha azonban vérrögök képződnek sérülés hiányában. Ez potenciálisan veszélyes, mert az alvadék korlátozhatja a véráramlást az erekben, komplikációkhoz, például szélütéshez vagy szívrohamhoz vezethet.
A COVID-19-et tartalmazó vérrögöket leggyakrabban olyan embereknél tapasztalták, akik kórházba kerültek a betegséggel.
Az intenzív osztályon 184 embert vizsgáló súlyos COVID-19 vizsgálat során kiderült, hogy ezen egyének 31 százaléka vérrögökkel kapcsolatos szövődményeket tapasztalt.
Még mindig nem ismert, hogy mennyire gyakoriak a vérrögök azoknál az egyéneknél, akiknek enyhe a COVID-19 esete.
A vérrögökből származó COVID-19 szövődmények minden életkorban előfordulhatnak. Egy kisméretű tanulmány 14 olyan COVID-19-es embert vizsgált meg, akiknél a vérrög miatt szélütés lépett fel.
A tanulmány megállapította, hogy a résztvevők 42 százaléka 55 év alatti volt, és nem voltak fennálló stroke-kockázati tényezői.
Miért okozhat vérrögöket a COVID-19?
Még mindig nem világos, miért alakulnak ki vérrögök a COVID-19-ben szenvedő embereknél. A The Lancet Hematology folyóiratban megjelent nemrégiben készült tanulmány azonban segít megvilágítani ezt a témát.
A vizsgálatban 68 ember vett részt, akiket a COVID-19 segítségével kórházba szállítottak. Ezek közül 48 ember volt az intenzív osztályon, 20 pedig nem. Vérüket különböző alvadással összefüggő markerekre elemezték.
A szóban forgó markerek részt vesznek az ereket (endoteliális sejteket) és a vérlemezkéket bélelő sejtek aktiválásában. Az alvadási folyamat elindításához mind az endothel sejtek, mind a vérlemezkék fontosak.
A tanulmány megállapította, hogy az intenzív osztályon élő embereknél magasabb volt ezek az alvadási markerek szintje, mint azoknál, akik nem voltak az intenzív osztályon.
Az alvadási markerek növekedésének pontos oka bizonytalan, de annak oka lehet az alábbi mechanizmusok egyike (vagy kombinációja):
- Az endoteliális sejtek expresszálják az ACE2 fehérjét, amelyet az új koronavírus felhasznál a sejtek bejutására. Emiatt a vírus közvetlenül behatolhat és károsíthatja az endothel sejteket, és ezzel beindíthatja a szervezet alvadási mechanizmusát.
- Ha az endoteliális sejteket nem fertőzik közvetlenül, akkor a körülöttük lévő szövetek vírusfertőzés vagy az immunválasz miatt bekövetkező károsodása fokozott alvadást okozhat.
- Az immunrendszer által a vírusfertőzésre termelődő gyulladásos molekulák növekedése aktiválhatja az alvadást.
Egy másik tanulmány, amelyet a Blood folyóiratban publikáltak, alátámasztja a fenti megállapításokat.
Ebben a tanulmányban a COVID-19-rel kórházba került emberek vérlemezkéiről kiderült, hogy hiperaktívak, fokozott aktivációval és aggregációval (összetapadás).
ÖsszegzésBár a pontos mechanizmus nem tisztázott, a COVID-19 úgy tűnik, hogy az alvadási folyamat megindításában fontos sejtek fokozott aktiválódását okozza. Ez fokozott vérrögképződéshez vezethet.
Vannak olyan emberek, akiknek nagyobb a kockázata a vérrögök kialakulásának?
Nagyobb kockázata lehet a vérrögöknek a COVID-19 miatt, ha:
- Kórházba kerülnek. A COVID-19-ben szenvedő betegek vérrögképződésének legtöbb esetét olyan személyeknél jelentették, akik kórházba kerültek.
- Magas szintű bizonyos markerek. A COVID-19 segítségével kórházba szállított, több mint 300 emberrel végzett tanulmány megállapította, hogy a magas D-dimer szint erősen megjósolja a halált. Más alvadási és gyulladásos markerek is társultak alvadással vagy rossz eredménnyel.
- Legyen más olyan körülmény, amely veszélyezteti az alvadást. Néhány példa a szívbetegség, a cukorbetegség és az elhízás.
Milyen szövődményeket okozhatnak a vérrögök?
A vérrög megléte potenciálisan súlyos szövődményekhez vezethet, például:
- Stroke. A vérrög blokkolhatja az agyi ereket, megszakíthatja a véráramlást és agyvérzéshez vezethet. Ha az alvadék ideiglenesen csökkenti a véráramlást, akkor átmeneti ischaemiás rohamot (TIA) vagy ministrokét kaphat.
- Tüdőembólia. A tüdőembólia az, amikor egy vérrög átjut a tüdejébe és blokkolja a vér áramlását. Ez csökkentheti az oxigénszintet és károsíthatja a tüdőszövetet.
- Szívroham. Szívroham akkor fordul elő, amikor a szívszövet véráramlása megszakad. A vérrögök a szívrohamok lehetséges okai.
Az is lehetséges, hogy a vérrög korlátozhatja a vér áramlását a test más részeiben, ami komoly károkat okozhat. Néhány példa más területekre, amelyekre a vérrög hatással lehet:
- végtagok
- gyomor-bél traktus
- vese
COVID-19 és kapillárisok
A kapillárisok a test legkisebb erei. Olyan keskenyek lehetnek, hogy a vörösvérsejteknek egyállományú sorban kell áthaladniuk rajtuk.
A COVID-19 okozta vérrögök hatással lehetnek a kapillárisokra is. Valójában lehetséges, hogy apró vérrögök jelenléte a kapillárisokban hozzájárulhat a „COVID lábujjak” néven ismert állapothoz.
Ezek az apró vérrögök veszélyesek lehetnek a COVID-19 tüdőgyulladásban szenvedő embereknél, ahol a gyulladás és a folyadék felhalmozódása már megnehezíti a légzést.
A tüdő apró légzsákjaiban lévő kapillárisokban lévő alvadék korlátozhatja az ütés áramlását, tovább csökkentve az oxigénszintet.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
A vérrögöket gyakran vérhígítónak nevezett gyógyszerrel kezelik, amely csökkenti a véralvadást a szervezetben. A vérhígítók megakadályozhatják a meglévő vérrögök megnövekedését, és megakadályozhatják az új vérrögök kialakulását.
Egy tanulmány a vérhígítók hatásait vizsgálta olyan embereknél, akiket kórházba szállítottak a COVID-19-gyel. Megállapította, hogy azoknak az embereknek, akiket vérhígítóval kezeltek a kórházban, pozitívabb eredmény született, mint azoknak, akik nem.
Fontos megjegyezni, hogy ez a vizsgálat csak megfigyelés volt, és nem klinikai vizsgálat.
A továbbiakban klinikai vizsgálatokat kell végezni a COVID-19-hez kapcsolódó vérrögök kezelésére szolgáló vérhígítók biztonságosságának, hatékonyságának és megfelelő adagolásának meghatározásához.
Tehet-e valamit a vérrögök kockázatának csökkentése érdekében?
A következők szerint csökkentheti a vérrögök kockázatát általában:
- Maradj aktív. A mozgásszegény életmód növelheti a vérrögképződés kockázatát, ezért ügyeljen a rendszeres testmozgásra. Ha hosszabb ideig kell ülnie - például munkával vagy utazással -, próbáljon meg rendszeresen szüneteket tartani, hogy felkelhessen és mozoghasson.
- Fogyjon le, ha túlsúlyos. A túlsúly csökkenése csökkentheti a vérrögök kialakulásának kockázatát.
- Ne dohányozzon. A dohányzás károsíthatja az erek bélését, és alvadékokat képezhet.
- Ismerje a gyógyszerek mellékhatásait. Bizonyos típusú gyógyszerek, beleértve a fogamzásgátló tablettákat, a hormonpótló terápiát és bizonyos rákos gyógyszereket, növelhetik a vérrögképződés kockázatát. Dolgozzon orvosával, hogy megbizonyosodjon arról, hogy ezeket megfelelően kezelik-e a vérrögképződés kockázatának minimalizálása érdekében.
A COVID-19-hez kapcsolódó vérrögök megelőzésének legjobb módja az új koronavírus fertőzésének elkerülése érdekében tett lépések megtétele. A rendkívül fertőző vírus elkerülésének leghatékonyabb módja:
- Gyakorold a fizikai távolságtartást.
- Kerülje a beteg embereket.
- Gyakran mosson kezet.
- Ne érintse meg az orrát, a száját és a szemét mosatlan kézzel.
- Viseljen arcmaszkot, ha olyan emberek közelében kell tartózkodnia, akik nincsenek a háztartásában.
Ha lejön a COVID-19-szel, és aggódik a vérrög-kockázata miatt, ne habozzon, beszéljen orvosával.
Ha fokozott a vérrögképződés veszélye, lehetséges, hogy orvosa orális vérhígító gyógyszert írhat fel.
Alsó vonal
A COVID-19 potenciálisan vérrögképződést okozhat. Eddig vérrögöket leginkább olyan embereknél tapasztaltak, akiket súlyos COVID-19 tünetekkel kórházba szállítottak.
Nem világos, hogy a COVID-19 pontosan hogyan vezet vérrögökhöz. Úgy találták azonban, hogy a fertőzés aktiválja az alvadási folyamatban részt vevő sejteket.
A COVID-19 miatti vérrögök szövődményekhez, például szélütéshez és szívrohamhoz vezethetnek. Ezek minden korcsoportban és egyébként egészséges embereknél előfordulhatnak.
Ha megbetegedik a COVID-19-ben, és aggódik a vérrög-kockázata miatt, mindenképpen beszéljen kezelőorvosával.
