Mi a hosszú QT szindróma?
A hosszú QT szindróma (LQTS) egy olyan betegség, amely befolyásolja a szív normális elektromos aktivitását.
A QT kifejezés az elektrokardiogramon (EKG) végzett nyomkövetés azon részére utal, amely a szívritmus változását tükrözi. Az orvosok ezt az állapotot Jervell- és Lange-Nielsen-szindrómának vagy Romano-Ward-szindrómának is nevezhetik.
Bár az LQTS nem mindig okoz tüneteket, mégis életveszélyes szívritmuszavarokat okozhat. Az LQTS-ben szenvedők is elájulhatnak. Ha van LQTS-je, fontos, hogy kezelje, hogy megakadályozza ezeket.
Milyen tünetei vannak az LQTS-nek?
Az orvos azonosíthatja az EKG-n lévő LQTS-t, mielőtt valakinek valaha tünetei lennének. Az EKG az elektromos aktivitás vizuális nyomon követése a szívben.
Egy tipikus nyomkövetésnek van egy kis ütése, amelyet „P” hullámnak hívnak, majd egy nagy csúcs következik, amelyet QRS komplexnek neveznek. E csúcs után van egy újabb dudor, amely általában nagyobb, mint a „T” hullámnak nevezett „P” hullám.
E változások mindegyike jelez valamit, ami a szívben történik. Az orvosok az EKG egyes részeinek megnézése mellett megmérik a köztük lévő távolságot is. Ez magában foglalja a QRS komplex Q részének kezdete és a T hullám közötti távolságot.
Ha ezek közötti távolság következetesen hosszabb a vártnál, akkor diagnosztizálhatják Önnél az LQTS-t.
Az LQTS aggodalomra ad okot, mert a szív egyenletes, egyenletes ritmusra és elektromos tevékenységre támaszkodik a helyes dobogáshoz. Az LQTS megkönnyíti a szív időbeli verését. Amikor ez bekövetkezik, az oxigénben gazdag vér nem pumpálódik az agyba és a testbe.
Nem mindenkinek van tünete, de az észreveheti:
- csapkodó érzések a mellkasban
- zajos zihálás alvás közben
- elmúlik ismeretlen ok nélkül
A Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet szerint minden 10 LQTS-ben szenvedő ember közül a betegség első jele a hirtelen halál vagy a hirtelen szívhalál.
Ezért olyan fontos, hogy rendszeresen forduljon orvoshoz, ha családjában kórelőzményben szerepel az LQTS vagy szabálytalan a szívverése.
Mi okozza az LQTS-t?
Az LQTS lehet akár öröklődő, akár megszerezhető, vagyis a genetikán kívüli valami okozza.
Hétféle örökletes LQTS létezik. Számozásuk LQTS 1, LQTS 2 stb. A kutatók több mint 15 különböző típusú genetikai mutációt azonosítottak, amelyek LQTS-hez vezethetnek.
A megszerzett LQTS oka lehet bizonyos gyógyszerek szedése, beleértve:
- antiaritmiás szerek
- antibiotikumok
- antihisztaminok
- antipszichotikumok
- koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek
- cukorbetegség elleni gyógyszerek
- diuretikumok
Lehet, hogy egyesek öntudatlanul örökölték az állapotot, de addig nem veszik észre, hogy megvan, amíg el nem kezdenek olyan gyógyszert szedni, amely súlyosbítja.
Ha ezeknek a gyógyszereknek bármelyikét hosszú ideig szedi, orvosa rendszeresen ellenőrizheti a szívritmusát EKG-n, hogy ellenőrizze-e valami szokatlant.
Számos más dolog okozhatja az LQTS-t, különösen azokat, amelyek kálium- vagy nátriumvesztést okoznak a véráramból, például:
- súlyos hasmenés vagy hányás
- anorexia nervosa
- bulimia
- alultápláltság
- pajzsmirigy-túlműködés
Melyek az LQTS kockázati tényezői?
Az LQTS családi kórtörténete az állapot fő kockázati tényezője. De ezt nehéz tudni, mivel nem mindig okoz tüneteket.
Ehelyett néhányan csak tudhatják, hogy egy családtag váratlanul meghalt vagy megfulladt, ami akkor történhet meg, ha valaki úszás közben elájul.
Egyéb kockázati tényezők a következők:
- a QT-intervallum meghosszabbítását ismert gyógyszerek szedése
- teljes vagy részleges süketséggel születik
- súlyos hasmenése vagy hányása van
- kórtörténetében olyan kórképek szerepelnek, mint anorexia nervosa, bulimia vagy néhány pajzsmirigy-rendellenesség
A nőknél gyakrabban fordul elő LQTS, mint a férfiaknál.
Mi az LQTS kezelése?
Az LQTS-re nincs gyógymód. Ehelyett a kezelés általában magában foglalja a szívritmuszavar kialakulásának kockázatának csökkentését:
- béta-blokkolóknak nevezett gyógyszerek szedése a túl gyors szívritmus csökkentése érdekében
- elkerülve a QT-intervallum meghosszabbítását ismert gyógyszereket
- nátriumcsatorna-blokkolók szedése, ha LQTS 3 van
Ha ájulást vagy a kóros szívritmus egyéb jeleit tapasztalja, orvosa invazívabb kezelést javasolhat, például szívritmus-szabályozó vagy beültethető kardioverter-defibrillátor beültetését. Ezek az eszközök felismerik és korrigálják a rendellenes szívritmusokat.
Néha az orvos ablációt vagy műtétet javasol a ritmust helytelenül továbbító elektromos idegek helyreállítására.
Hogyan csökkenthetem a szívmegállás kockázatát?
Ha van LQTS-je, néhány dolgot megtehet a hirtelen szívmegállás elkerülése érdekében.
Ezek tartalmazzák:
- A stressz és szorongás csökkentése, amikor csak lehetséges. Fontolja meg, hogy lehetőséget adjon a jógának vagy a meditációnak.
- Kerülje a megerőltető testmozgást és egyes sporttípusokat, például úszást. Az úszás, különösen hideg vízben, az LQTS szövődmények ismert kiváltója.
- Több káliumban gazdag étel fogyasztása.
- Kerülje az olyan hangos zajokat, amelyek köztudottan kiváltják az LQTS 2-t (ha ilyen típusúak), mint például egy hangos ébresztőóra-zümmögés vagy telefoncsörgés.
- Közölje közeli barátaival és családtagjaival az Ön állapotát és azt, hogy mire figyeljen, például ájulás vagy légzési problémák.
Hogyan befolyásolja az LQTS a várható élettartamot?
A Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet adatai szerint nagyjából 7 000 emberből 1-nek van LQTS-je. Lehetséges, hogy több embernek lehet, és csak nem diagnosztizálják őket. Ezért nehéz megtudni, hogy az LQTS hogyan befolyásolja valakinek várható élettartamát.
De azoknak az embereknek, akiknek 40 éves korukig nem voltak ájulásuk vagy szívritmuszavaraik, általában alacsony a súlyos szövődmények kockázata a Hirtelen Aritmia Halál Szindrómák Alapítvány szerint.
Minél több epizód van az embernél, annál nagyobb a veszélye az életet veszélyeztető ritmuszavarnak.
Ha bármilyen kórtörténetében van ilyen állapot vagy megmagyarázhatatlan hirtelen haláleset, akkor egyeztessen orvosával EKG elvégzésére. Ez segít azonosítani minden szokatlant a szív ritmusában.
