A COVID-19 jelenlegi világméretű járványkitörése sok embert aggasztott az új betegség terjedése miatt. Ezen aggodalmak között van egy fontos mögöttes kérdés: Mi is pontosan a világjárvány?
Az új koronavírus, a SARS-CoV-2 terjedését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan pandémiának határozta meg 2020. március 11-én, hirtelen megjelenése és terjeszkedése miatt az egész világon.
Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy mi határozza meg a járványt, hogyan lehet felkészülni egy járványra, és hány járvány érintette a közelmúlt történelmét.
Mi a járvány?
A WHO szerint a járvány meghatározása az „új betegség világszerte elterjedése”.
Amikor egy új betegség először megjelenik, a legtöbben hiányolják a természetes immunitást a leküzdéshez. Ez a betegség hirtelen, olykor gyors terjedését okozhatja az emberek, a közösségek és az egész világ között. A betegség leküzdésére szolgáló természetes immunitás nélkül sok ember megbetegedhet, amikor terjed.
A WHO feladata egy új járvány bejelentése annak alapján, hogy a betegség terjedése hogyan illeszkedik a következő 6 szakaszba:
- 1. fázis: Az állatpopulációk között keringő vírusokról nincs kimutatva, hogy emberekre továbbterjedjenek. Nem tekintik őket fenyegetésnek, és kevés a járvány kockázata.
- 2. fázis Az állatpopulációk között keringő új állati vírus bizonyítottan továbbterjed az emberekre. Ezt az új vírust fenyegetésnek tekintik, és jelzi a járvány potenciális kockázatát.
- 3. fázis. Az állati vírus egy ember kis csoportjában állatról emberre terjedő betegséget okozott. Az emberről emberre történő terjedés azonban túl alacsony ahhoz, hogy közösségi kitöréseket okozzon. Ez azt jelenti, hogy a vírus veszélyezteti az embereket, de valószínűleg nem okoz pandémiát.
- 4. fázis: Az új vírus emberről emberre terjedt el elég jelentős mértékben ahhoz, hogy a közösség kitörhessen. Ez a fajta átvitel az emberek között a járvány kialakulásának nagy kockázatát jelzi.
- 5. fázis. A WHO régiójának legalább két országában az új vírus átterjedt. Annak ellenére, hogy ezen a ponton csak két országot érintett az új vírus, a globális járvány elkerülhetetlen.
- 6. szakasz: Az új vírust legalább egy további országban átvitték a WHO régiójában. Ez az úgynevezett járványfázis, és jelzi, hogy jelenleg globális járvány fordul elő.
Mint fent láthatod, a járványokat nem feltétlenül a növekedési ütemük, hanem a betegség terjedése határozza meg. A járvány növekedési ütemének megértése azonban még mindig segíthet az egészségügyi tisztviselőknek a járvány kitörésére való felkészülésben.
Sok betegség kitörése exponenciális növekedésnek nevezett növekedési vagy terjedési mintát követ. Ez azt jelenti, hogy gyors ütemben terjednek egy meghatározott időtartamra - napokra, hetekre vagy hónapokra.
Gondoljon autóvezetésre és nyomja meg a gázpedált. Minél messzebbre utazik, annál gyorsabban halad - ez az exponenciális növekedés. Számos kezdeti járványkitörés, például az 1918-as influenzajárvány, úgy tűnik, ezt a növekedési mintát követi.
Egyes betegségek szub-exponenciálisan is terjednek, ami lassabb ütemben zajlik. Ez olyan, mint egy autó, amely fenntartja a sebességet az előre haladás során - nem haladja meg a sebességet a megtett távolságon keresztül.
Például egy kutatási tanulmány megállapította, hogy a 2014-es Ebola-járvány a helyi szinten sokkal lassabb progressziónak tűnt néhány országban, annak ellenére, hogy másokban gyorsabban, vagy exponenciálisan terjedt el.
Amikor a közegészségügyi tisztviselők tudják, milyen gyorsan terjed egy betegség, ez segíthet nekik meghatározni, milyen gyorsan kell lépnünk, hogy lassítsuk a terjedést.
Mi a különbség a járvány és a járvány között?
A pandémia és a járvány összefüggő kifejezések a betegség terjedésének meghatározására:
- A járvány egy betegség terjedése egy közösségben vagy régióban egy meghatározott idő alatt. A járványok a betegség helyétől, a lakosság mekkora részének kitettségétől és egyebektől függően változhatnak.
- A járvány egyfajta járvány, amely a WHO régiójának legalább három országában elterjedt.
Hogyan készülhet fel egy járványra?
A világjárvány a világon sok ember számára bizonytalan időszak lehet. A járványmegelőzési tippek azonban elősegíthetik a betegség világszerte történő elterjedését:
Ügyeljen az egészségügyi ügynökségek híradásaira
A WHO és a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ (CDC) hírfrissítései információkat nyújthatnak a betegség terjedéséről, többek között arról, hogy miként védheti meg magát és családját a járvány során.
A helyi hírek naprakészen tarthatják Önt az új jogszabályokról is, amelyeket a világjárvány idején hajtanak végre.
Tartsa házát 2 hetes élelmiszer- és alapvető cikkekkel
Lezárások és karanténok végrehajthatók egy járvány idején a betegség terjedésének lassítása vagy megállítása érdekében. Ha lehetséges, tartsa a konyháját elegendő élelemmel és alapvető cikkekkel kb. 2 hetes időszakon keresztül. Ne feledje, hogy nincs szükség arra, hogy többet halmozzon fel vagy halmozjon fel, mint amennyit 2 hét alatt felhasználhat.
Töltse ki előre az előírásokat
Segíthet a gyógyszerek idő előtti feltöltése abban az esetben, ha a gyógyszertárak és a kórházak túlterheltek lesznek. A vény nélkül kapható gyógyszerek tartása megkönnyítheti azokat a tüneteket is, amelyeket akkor tapasztalhat, ha megbetegedik, és önkaranténra van szüksége.
Készítsen cselekvési tervet betegség esetén
Még akkor is, ha betartja a világjárvány idején ajánlott összes protokollt, akkor is fennáll annak az esélye, hogy megbetegedhet. Beszéljen családjával és barátaival arról, hogy mi történne, ha megbetegszik, beleértve azt is, hogy ki gondoskodik rólad, és mi fog történni, ha kórházba kell kerülnie.
Pandémia az elmúlt évszázadban
1918 óta hét figyelemre méltó járványt tapasztaltunk, mint például a COVID-19. Ezeket a járványokat némelyike járványnak minősítette, és mindegyikük valamilyen módon komoly hatást gyakorolt az emberi populációra.
1918-as influenzajárvány (H1N1 vírus): 1918–1920
Az 1918-as influenzajárvány 50-100 millió ember életét vetette el világszerte.
Az úgynevezett „spanyol influenzát” egy H1N1 vírus okozta, amely madarakról emberekre terjedt át. Az 5 éves és annál fiatalabb, 20-40, 65 éves és idősebb emberek magas halálozási arányt tapasztaltak.
Úgy gondolják, hogy a kezelési területek túlzsúfoltsága, a rossz higiénés gyakorlatok és a táplálkozási hiányosságok hozzájárultak a magas halálozási arányhoz.
1957-es influenzajárvány (H2N2 vírus): 1957–1958
Az 1957-es influenzajárvány világszerte nagyjából 1,1 millió ember életét vette el.
Az „ázsiai influenzát” egy H2N2 vírus okozta, amely madarakról emberekre is átterjedt. Ez az influenza-törzs elsősorban 5 és 39 év közötti embereket érintett, az esetek többsége fiatalabb gyermekeknél és tinédzsereknél fordult elő.
1968-as influenzajárvány (H3N2 vírus): 1968–1969
1968-ban a H3N2 vírus, amelyet néha „Hongkongi influenzának” hívnak, egy újabb influenzajárvány volt, amely világszerte körülbelül 1 millió ember életét vette el.
Ezt az influenzát egy H3N2 vírus okozta, amely 1957-től a H2N2 vírusból mutálódott. A korábbi influenzajárványokkal ellentétben ez a járvány elsősorban az idősebb embereket érintette, akiknél a járvány kitörése a legmagasabb volt.
SARS-CoV: 2002–2003
A SARS 2002-es koronavírus-járvány vírusos tüdőgyulladás volt, amely világszerte több mint 770 ember életét vette el.
A SARS-járványt egy új koronavírus okozta, amelynek átviteli forrása ismeretlen. A járvány idején a fertőzések többsége Kínában kezdődött, de végül Hongkongba és a világ más országaiba is átterjedt.
Sertésinfluenza (H1N1pdm09 vírus): 2009
A 2009. évi sertésinfluenza-járvány volt a következő influenzajárvány, amely 151 700 és 575 400 ember halálát okozta szerte a világon.
A sertésinfluenzát egy másik H1N1 vírusvariáns okozta, amely sertésekből származott, és végül emberről emberre érintkezés útján terjedt el.
Felfedezték, hogy a 60 éves és annál idősebb emberek egy részének már volt antitestje a vírus ellen a korábbi influenzajárványokból. Ez a fertőzések nagyobb százalékához vezetett gyermekeknél és fiatal felnőtteknél.
MERS-CoV: 2012–2013
A 2012-es MERS koronavírus súlyos légúti megbetegedések által okozott betegséget okozott, amelynek halálozási aránya 34 százalékos volt, és 858 ember életét oltotta ki, elsősorban az Arab-félszigeten.
A MERS járványt egy koronavírus okozta, amely ismeretlen állati forrásból terjedt át az emberekre. A járvány Szaúd-Arábiából származott, és elsősorban az Arab-félszigetre terjedt ki.
A MERS-járvány halálozási aránya jóval magasabb volt, mint a korábbi koronavírus-járvány.
Ebola: 2014–2016
A 2014-es ebola-járvány vérzéses láz-járvánnyal járt, amely 11 300 ember életét oltotta ki, elsősorban Nyugat-Afrikában.
Az ebolajárványt egy ebolavírus okozta, amelyről azt gondolják, hogy kezdetben a denevérektől emberre terjedt át. Bár a járvány Nyugat-Afrikában kezdődött, összesen nyolc országra terjedt ki.
COVID-19 (SARS-CoV-2): 2019 - folyamatban van
A 2019-es COVID-19 járvány vírusjárvány, amely jelenleg is tart. Ez egy új betegség, amelyet korábban ismeretlen koronavírus, a SARS-CoV-2 okozott. A fertőzési arány, a halálozási arány és egyéb statisztikák még mindig fejlődnek.
A világjárványra való felkészülés közösségi erőfeszítés, amelyben mindannyian részt vehetünk a betegség közösségünkre és az egész világra gyakorolt hatásának csökkentésében.
Élő frissítéseket talál a jelenlegi COVID-19 járványról itt. Látogasson el koronavírus-központunkba további információkért a tünetekről, a kezelésről és az előkészítésről.
Az elvitel
Egy új betegség megjelenésekor fennáll annak a lehetősége, hogy világszerte terjed a járvány. A közelmúlt történetében számos pandémiás és járványkitörés volt, köztük az 1918-as influenzajárvány, a 2003-as SARS-CoV járvány és legutóbb a COVID-19 járvány.
Vannak dolgok, amelyeket mindannyian tehetünk egy esetleges járványkitörés előkészítésére, és fontos, hogy mindannyian kövessük a megfelelő lépéseket az új betegség terjedésének lassítására vagy megállítására.
Ha további információt szeretne arról, hogy miként teheti meg a részét a COVID-19 terjedésének lassításáért, kattintson ide a jelenlegi irányelvekért.
