1. Milyen típusú kezelések állnak rendelkezésre a fejlett petefészekrák kezelésére?
Számos hatékony kezelés áll rendelkezésre, de hogy melyiket kapja, az több különböző tényezőtől függ.
Ebbe beletartozik:
- a tumor altípusa
- mennyire agresszív a rák
- genetikai tényezők, mint pl BRCA mutációk és mások
- aktív tünetek, például vérzés
- egyéb egészségi állapotok, például cukorbetegség
- személyes céljait
A daganat eltávolítására szolgáló műtét eltávolítása mindig optimális, még előrehaladott esetekben is. Ezután kemoterápiát kap. Ez beadható intravénásan vagy injekció formájában a medenceüregbe, bár ez ritkán fordul elő.
Orvosa bizonyos esetekben célzott terápiákat javasolhat, például vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF) és poli ADP-ribóz-polimeráz (PARP) inhibitorokat. Javasolhatják az endokrin terápiát is.
Sugárzás adható a fájdalom vagy a vérzés aktív tüneteire. A kutatók folyamatosan értékelik a hatékony gyógyszerek, új gyógyszerek és új kombinációk jobb felhasználását.
2. Mi a fenntartó terápia és mikor ajánlott?
Kemoterápiás tanfolyam után a képalkotás, például a CT-vizsgálat elmondja orvosának, hogy a rák reagált-e.
A rák összezsugorodhat és kisebb lehet, ami részleges válaszként ismert. Néha a vizsgálat során egyáltalán nincs látható rák, ami teljes válasz.
A fenntartó terápia a kemoterápiás kezelésre adott válasz után alkalmazott gyógyszeres kifejezés. A cél a kezelési válasz fenntartása, valamint a rák újbóli növekedése vagy előrehaladása előtti idő meghosszabbítása és maximalizálása.
A PARP és a VEGF inhibitorok különböző esetekben karbantartásra használhatók.
3. Mi az éber-várakozási megközelítés a petefészekrák esetében?
A kemoterápia teljes vagy részleges válasza után Ön és orvosa inkább figyelni és várni lehet.
Ez azt jelenti, hogy a kezelést teljesen, fenntartó kezelés nélkül hagyná ki. Orvosa rendszeres időközönként felméréseket végez a rák bármely progressziójának kimutatására. Ha progressziót tapasztal, akkor további kezelést kezdhet.
Számos klinikai, személyes vagy akár pénzügyi ok áll rendelkezésre az „várj és várj” megközelítés választására. Lehet, hogy teljes szünetet szeretne minden kezelésben. Bár a fenntartó terápia nem olyan kemény, mint a kemoterápia, mégis előfordulhat néhány mellékhatás.
4. Milyen gyakran kell orvoshoz fordulnom a kemoterápia befejezése után?
Általában 3–4 hetente kell fordulnia orvosához, ha fenntartó terápiát folytat, és 2–3 havonta, ha megszakítja a kezelést.
Akárhogy is, orvosa fizikai vizsgálatokkal, laboratóriumokkal és vizsgálatokkal ellenőrzi a rák állapotát a progresszió értékelésére. Ez általában 3-6 havonta fordul elő. Természetesen ez az ütemezés változó, és mindenkinek más lehet.
5. Mennyi az esély a kezelés megismétlődésére?
Ezt a kérdést mindenkinek meg kell vitatnia az onkológusával. A megismétlődési arány az egyes daganatjellemzőktől, például a daganat típusától, fokozatától és genetikájától függően változik. Ez attól is függ, hogy milyen kezelést kapott, és hogyan reagált erre a kezelésre.
Fenntartó kezelés nélkül az előrehaladott petefészekrák 5-8 hónap alatt előrehaladhat. A PARP fenntartása a progresszióig tartó időt 12-22 hónapra meghosszabbíthatja.
6. Milyen lehetőségeim vannak, ha a rákom visszatér?
A legtöbb ember többszörös kemoterápiás kezelést kap a rákos utazása során a válasz vagy a remisszió elérésének reményében.
Néha az orvosok képesek újrafelhasználni a korábban jól bevált kemokombinációkat, de leggyakrabban más kemoterápiás kezelést alkalmaznak. Mint korábban említettük, a VEGF és a PARP inhibitorok segíthetnek a betegségek kezelésében, és a sugárzás vagy a további műtét is néha hasznos.
7. Hogyan kezelhetem a fejlett petefészekrák kezelésének mellékhatásait?
Fontos megérteni minden rákkezelés lehetséges mellékhatásait. Szerencsére sok modern gyógyszerünknek kevesebb mellékhatása van, mint a régebbi típusú kemoterápiának.
A hányinger megelőzésére szolgáló gyógyszerek már elérhetők. Alapvető, hogy ezeket összekeverjük magával a kemóval, és tablettákat szállítunk, amelyekkel hazavihetjük a békesség első jeleire.
A hasmenés, a székrekedés vagy mindkettő gyakori. Ezek általában vény nélkül kapható gyógyszerekkel kezelhetők, mint például hashajtók és loperamid (Imodium). Döntő jelentőségű, hogy gyakran jelezze a tüneteit a rákellenes csoportnak.
8. Változtathatok-e életmódon a fizikai és érzelmi egészségem kezeléséhez?
A legjobb tanácsom az, hogy minden kérdést nyíltan megvitassak a rákellenes csoportjával.
Ha lehet, próbáljon heti háromszor 20 perc enyhe vagy közepes testmozgásba beleférni, például gyors séta. Kerülje a dohány- vagy szőlőtermékek használatát is.
Egyél kiegyensúlyozott étrendet, amely teljes kiőrlésű gabonákat, gyümölcsöket, zöldségeket és sovány fehérjét tartalmaz. A legtöbb rákközpontban dietetikus dolgozik az alkalmazottakkal, hogy személyre szabottabb értékelést és tervet készítsenek.
Ne féljen megemlíteni stresszszintjével vagy hangulatával kapcsolatos problémákat. Végül érdeklődjön a gondozási ügyintézőknek nyújtott segítségről, a fogyatékossággal kapcsolatos dokumentumokról, a pénzügyi programokról és a Családi és orvosi szabadságról szóló törvény (FMLA) papírjairól.
Dr. Ivy Altomare a Duke Egyetem orvostudományi docense és a Duke Cancer Network orvosigazgató-helyettese. Díjnyertes pedagógus, akinek klinikai fókusza az onkológiai és hematológiai klinikai vizsgálatok tudatosságának és hozzáférésének növelése a vidéki közösségekben.
.jpg)
