Áttekintés
Az ókori görög mitológia magában foglalja a kimérának nevezett tűz lélegző lény történetét. Ez a félelmetes vadállat keverék volt egy oroszlán, kecske és kígyó között.
De a kimérák nem csak a mitológia részei. A való életben a kimérák olyan állatok vagy emberek, amelyek két vagy több egyed sejtjét tartalmazzák. Testük két különböző DNS-készletet tartalmaz.
Mennyire gyakori?
A szakértők nem tudják, hány emberi kiméra létezik a világon. De úgy gondolják, hogy az állapot meglehetősen ritka. Egyes termékenységi kezelésekkel, például az in vitro megtermékenyítéssel egyre gyakoribb lehet, de ez nem bizonyított.
A modern orvosi szakirodalomban csak körülbelül 100 kiméra esetet jegyeztek fel.
A kiméra a nem emberi állatokat is érintheti. Gyakran két különböző típusú színezéket okoz ugyanazon állat különböző felén, például két különböző színű szemet.
Mi okozza a kimérizmust?
Az emberek a kiméra számos típusának egyikét tapasztalhatják. Mindegyiknek kicsit más oka van, és különböző tüneteket eredményezhet.
Mikrokimerizmus
Az embereknél a kiméra általában akkor fordul elő, amikor egy terhes nő felszív magzatából néhány sejtet. Előfordulhat az ellenkezője is, ahol a magzat felszív néhány anyasejtet.
Ezek a sejtek az anya vagy a magzat véráramába utazhatnak, és különböző szervekbe vándorolhatnak. A szülés után egy vagy több évtizedig az anya vagy a gyermek testében maradhatnak. Ezt az állapotot mikrokimerizmusnak nevezzük.
Mesterséges kiméra
Hasonló jellegű kiméra akkor fordulhat elő, amikor egy személy vértranszfúziót, őssejt-transzplantációt vagy csontvelő-transzplantációt kap egy másik személytől, és felszívja az illető sejtjeinek egy részét. Ezt mesterséges kimérizmusnak hívják.
A mesterséges kiméra a múltban gyakoribb volt. Ma az átömlesztett vért általában sugárzással kezelik. Ez segít a transzfúziós vagy transzplantált befogadónak jobban felszívni az új sejteket anélkül, hogy tartósan beépítené őket a testükbe.
Iker kiméra
A kiméra szélsőségesebb formája akkor fordulhat elő, ha ikerpár születik, és egy embrió meghal a méhben. A túlélő magzat felszívhatja elhunyt ikerének néhány sejtjét. Ez a túlélő magzatnak két sejtkészletet ad: a sajátját, és néhány ikertestét.
Tetragametikus kimérizmus
Más esetekben az emberi kimérák akkor alakulnak ki, amikor két különböző sperma sejt megtermékenyít két különböző petesejtet. Ezután ezek a sejtek egybeolvadnak egy emberi embrióvá keresztezett sejtvonalakkal. Ezt tetragametikus kimérizmusnak hívják.
Melyek a kiméra tünetei?
A kiméra tünetei személyenként változnak. Sok ilyen állapotban nincsenek jelek, vagy nem ismerik fel ezeket a jeleket kimérizmusnak. Néhány tünet:
- hiperpigmentáció (fokozott bőr sötétség) vagy hipopigmentáció (fokozott bőrvilágosság) apró foltokban vagy a test felénél nagyobb területeken
- két különböző színű szem
- nemi szervek, amelyeknek férfi és női részei vannak (interszexuális), vagy amelyek szexuálisan nem egyértelműek (ez néha meddőséget eredményez)
- két vagy több DNS-készlet jelen van a test vörösvérsejtjeiben
- lehetséges autoimmun problémák, például a bőrrel és az idegrendszerrel kapcsolatos problémák
Hogyan diagnosztizálják a kimérizmust?
Az emberek leggyakrabban véletlenül fedezik fel, hogy kimérák. Vannak olyan kiméra esetek, amelyeket genetikai tesztelés során fedeztek fel a kimérizmustól eltérő orvosi okokból, például szervátültetések esetén.
A genetikai tesztek segíthetnek feltárni, hogy egy személy vérsejtjei tartalmaznak-e olyan DNS-t, amely nincs jelen a test többi részében. A DNS több halmaza a véráramban a kiméra klasszikus jele. De az emberek úgy mehetnek egész életükbe, hogy nem tudják, hogy kimérák, mert az állapot ritka, és az embereket általában nem tesztelik.
Érdekes tények
- Az emberi és állati kiméráknak egyszerre két különböző vércsoportja lehet. Lehet, hogy az egyes vércsoportokhoz hasonló mennyiségű. Például egy esetben egy női kimérának 61% O típusú és 39% A típusú vére volt.
- A hím teknősbéka macskák gyakran kimérák. Hasított színük két különböző embrió összeolvadásának eredménye. Bár lehetséges, hogy ezek a macskák termékenyek legyenek, leggyakrabban nem. Ennek oka, hogy a kapott extra DNS a színezésük tulajdonságát a meddőséghez köti.
- Az emberi termékenységi kezelések, mint például az IVF és a többszörös embriótranszfer, amelyek néha kettős terhességet és ikreket okozhatnak, nem bizonyítottan növelik az ember esélyét a kiméraszületésre.
- Sok kiméránál a DNS keverése a vérben történik. De lehetséges, hogy a test másutt is előfordulhat. Ez magában foglalja a nemi szerveket is. Ez azt jelenti, hogy a kiméra szülő szülő két vagy több DNS-csoportot továbbadhat gyermekének. A gyermek két DNS-készletet kaphat például az édesanyjától, egyet pedig az apjától.
- A csontvelő-átültetés után az embernek keveréke lesz az eredeti vérsejtjeiből és a donorából származó DNS-ből. Más esetekben csontvelőjük megegyezhet csak donoruk DNS-ével. Ennek oka, hogy a csontvelő tovább regenerálódik.
- A kutatók szerint a magzattól az anyáig terjedő mikrokimerizmus szinte minden terhes nőnél előfordulhat. Egy kis tanulmányban minden olyan nőnél, aki terhes vagy a szülés után egy hónapon belül halt meg, a test egyes szöveteiben magzati sejtek voltak. A szakértők nem tudják pontosan, milyen hatással van ez a kiméra az anyára és a gyermekre.
Nagy horderejű esetek
Az elmúlt évtizedekben kis számú kimératörténet jelent meg a népszerű hírek címsoraiban.
Nemrég egy kaliforniai énekesnőt, Taylor Muhl-t neveztek kimérának. Arról számol be, hogy ikerkimerizmusa van, vagyis ikersejtjeinek egy részét felszívta, miközben édesanyja méhében volt. Ennek eredményeként a hasa borító bőrén félig fehér, félig vöröses pigmentáció maradt a Live Science szerint.
Egy másik közelmúltbeli történetében egy hím kimérának nem sikerült apasági tesztje, mert a gyermeke által örökölt DNS az anyaméhben felszívódott ikertől származott.
Hasonlóképpen, egy anya ugyanezen okból nem teljesítette a szülési tesztet annak a babának, akit világra hozott: A tesztelés során bemutatott DNS nem azonos a gyermekeivel átadott DNS-sel. Ez azért történik, mert a kimérák különböző DNS-t hordozhatnak testük különböző részein, beleértve a szaporodási sejteket is.
Mi a kilátás?
Minden kimératípus más és más szemlélettel rendelkezik:
- A kimerizmus esetei között, amelyek interszexuális tulajdonságokat okoznak, fennáll a meddőség veszélye.
- Az ikerkimérák megnövekedett mértékű autoimmun betegségben szenvedhetnek.
- Lehetséges pszichológiai hatások (például stressz és depresszió) a bőr vagy a nemi szervek megjelenését befolyásoló kimérizmusból származhatnak.
Nincs mód a személy kiméra kiküszöbölésére. Ennek az állapotnak a megértése azonban javíthatja az érintettek életét.
