Lehet, hogy sokan Asperger-szindrómát emlegetnek ugyanabban a lélegzetben, mint az autizmus spektrum zavar (ASD).
Az Aspergert valamikor másnak tekintették, mint az ASD-t. De Asperger diagnózisa már nem létezik. A jelek és tünetek, amelyek egykor az Asperger diagnózisának részei voltak, most az ASD alá tartoznak.
Történelmi különbségek vannak az „Asperger” kifejezés és az „autizmusnak” nevezett kifejezés között. De érdemes belemenni abba, hogy mi is pontosan az Asperger, és miért tekintik ma az ASD részének.
Olvassa tovább, hogy többet megtudjon ezekről a rendellenességekről.
Az autizmus spektrumzavarról (ASD)
Nem minden autista gyermek mutat ugyanazokat az autizmus jeleit, vagy ugyanolyan mértékben tapasztalja ezeket a jeleket.
Ezért tekintik az autizmust spektrumnak. A magatartás és tapasztalatok széles skálája létezik, amelyekről úgy vélik, hogy az autizmus diagnózisának égisze alá tartoznak.
Itt van egy rövid áttekintés azokról a viselkedésekről, amelyek miatt valakinek autizmust diagnosztizálhatnak:
- az érzékszervi tapasztalatok, például az érintés vagy a hang feldolgozásának különbségei azoktól, akiket „neurotipikusnak” tartanak
- különbségek a tanulási stílusokban és a problémamegoldási megközelítésekben, például bonyolult vagy nehéz témák gyors elsajátítása, de nehézségekbe ütközik a fizikai feladatok elsajátításában vagy a beszélgetés során
- mély, tartós, különleges témák iránti érdeklődés
- ismétlődő mozdulatok vagy viselkedés (néha „bódulásnak” nevezik), például kezek csapkodása vagy ide-oda ringatás
- erős vágy a rutin fenntartására vagy a rend kialakítására, például minden nap ugyanazon menetrend betartása vagy a személyes tárgyak bizonyos módon történő megszervezése
- a verbális vagy nonverbális kommunikáció feldolgozásának és előállításának nehézségei, például a gondolatok szavakkal történő kifejezése vagy az érzelmek kifelé történő megjelenítése
- a neurotípusos szociális interaktív kontextus feldolgozásának vagy részvételének nehézségei, például azzal, hogy köszöntsenek valakit, aki üdvözölte őket
Az Asperger-szindrómáról
Az Asperger-szindrómát korábban az autizmus „enyhe” vagy „jól működő” formájának tekintették.
Ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akik Asperger-diagnózist kaptak, hajlamosak olyan autizmus viselkedését tapasztalni, amelyet gyakran minimálisan különböznek a neurotípusos emberek viselkedésétől.
Az Asperger’s-t először 1994-ben vezették be a mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvébe (DSM).
Ez azért történt, mert Lorna Wing angol pszichiáter lefordította Hans Asperger osztrák orvos munkáit, és rájött, hogy kutatása az autista gyermekeknél eltérő jellemzőket talált az „enyhébb” tünetekkel küzdőknél.
Az Asperger-szindróma diagnosztikai kritériumai
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az Asperger diagnosztikai kritériumait a DSM előző verziójából (ezek közül sok ismerősnek tűnhet):
- verbális vagy nonverbális kommunikációval járó nehézségek, például szemkontaktus vagy szarkazmus
- kevés vagy egyáltalán nincs hosszú távú társas kapcsolata társaival
- a tevékenységekben való részvétel iránti érdeklődés hiánya vagy másokkal való érdeklődés
- a társadalmi vagy érzelmi tapasztalatokra alig vagy egyáltalán nem reagál
- tartósan érdekelt egyetlen speciális téma vagy nagyon kevés téma iránt
- a rutin vagy rituális viselkedés szigorú betartása
- ismétlődő viselkedés vagy mozdulat
- intenzív érdeklődés a tárgyak bizonyos aspektusai iránt
- a korábban felsorolt jelek miatt nehézségeket tapasztal a kapcsolatok, a munkahelyek vagy a mindennapi élet egyéb vonatkozásainak fenntartásában
- nem késik a nyelvtanulás vagy a kognitív fejlődés, amely jellemző más, hasonló idegfejlődési állapotokra
2013-tól Asperger-t ma az autizmus spektrumának tekintik, és már nem diagnosztizálják különálló állapotként.
Asperger vs.Autizmus: Mi a különbség?
Az Asperger és az autizmus már nem számít külön diagnózisnak. Azok az emberek, akik korábban esetleg Asperger-diagnózist kaptak, most autista diagnózist kapnak.
De sok olyan embert, akinek azelőtt diagnosztizálták az Asperger-féle diagnózist, hogy a diagnosztikai kritériumok megváltoztak volna 2013-ban, még mindig úgy érzékelik, hogy „Asperger-féle”.
És sokan Aspergerét is identitásuk részének tekintik. Ez különösen figyelembe veszi azt a megbélyegzést, amely még mindig körülveszi az autizmus diagnózisát a világ számos közösségében.
A két diagnózis között az egyetlen valódi „különbség” az, hogy az Asperger-kórban szenvedő embereket úgy lehet tekinteni, mint akiknek könnyebb az „elmúlásuk”, mint neurotipikusak, csak „enyhe” jelekkel és tünetekkel, amelyek hasonlítanak az autizmus tüneteire.
Különböznek-e az Asperger és az autizmus kezelési lehetőségei?
Sem az, amit korábban Asperger-ként diagnosztizáltak, sem az autizmus nem olyan betegség, amelyet „kezelni” kell.
Az autizmussal diagnosztizáltakat „neurodivergensnek” tekintik. Az autista magatartást nem tekintik társadalmilag jellemzőnek. De ez nem azt jelenti, hogy az autizmus azt jelzi, hogy bármi baj van veled.
Ami a legfontosabb, hogy Ön vagy az életében valaki, akinek diagnosztizálták az autizmust, tudja, hogy szeretik, elfogadják és támogatják a körülöttük lévő emberek.
Az autista közösségben nem mindenki ért egyet azzal, hogy az autistáknak nincs szükségük orvosi kezelésre.
Folyamatban van a vita azok között, akik az autizmust olyan fogyatékosságnak tekintik, amely orvosi kezelésre szorul („orvosi modell”), és azok között, akik az autizmust „kezelésnek” tekintik a fogyatékossággal kapcsolatos jogok biztosítása formájában, például a tisztességes foglalkoztatási gyakorlatok és az egészségügyi ellátás terén.
Íme néhány kezelési lehetőség az Asperger kezelésére, ha úgy gondolja, hogy Önnek vagy szerettének szüksége van kezelésre az Asperger diagnózisának hagyományosan részét képező viselkedés miatt:
- pszichológiai terápia, például kognitív viselkedésterápia (CBT)
- szorongás vagy rögeszmés kényszeres betegség (OCD) kezelésére szolgáló gyógyszerek
- beszéd vagy nyelvterápia
- étrend módosítása vagy kiegészítők
- kiegészítő kezelési lehetőségek, például masszázs terápia
Elvitel
A legfontosabb itt az, hogy az Asperger's már nem funkcionális kifejezés. Azok a jelek, amelyeket valamikor diagnosztizáltak, szilárdabban tartoznak az ASD diagnózisába.
Az autizmus diagnózisa pedig nem azt jelenti, hogy Önnek vagy szeretteinek olyan „állapota” van, amelyet „kezelni” kell. A legfontosabb az, hogy szeresse és elfogadja önmagát vagy bármely autistát, akit ismer.
Az ASD árnyalatainak elsajátítása segíthet megérteni, hogy az ASD tapasztalatai az egyes emberek tapasztalatai. Nincs egyetlen kifejezés sem.
